2014. 06. 12., csütörtök, 05:36
A trianoni békeszerződés 94. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Kaposváron szólt az egybegyűltekhez a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. Szász Jenő lapunknak adott interjúban többek közt Trianon megítéléséről is beszélt.
- „Egy magyar világ van. Akinek ez a szívében van, mindegy, hol született” – fogalmazott még tavaly, egy lapinterjúban. Trianon és a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából különösen aktuális lehet e megállapítás…
- A XX. század sebeire modern, XXI. századi eszközökkel kell válaszolnunk. A magyarságnak akkor van biztató jövőképe, ha nem a mai „kis Magyarország” területére szorítkozunk, hanem kitárulkozunk a Kárpát-medencében. Határozottan állítom: nincsenek anyaországi és határon túli magyar ügyek, hanem egy magyar világ, egy közös ügy van.
- Erdélyi közéleti személyiségként (Szász Jenő az erdélyi Magyar Polgári Párt politikusa is – a szerk.) hogy látja: másképp élik meg Trianon tragédiáját az elszakított nemzetrészekben élők, mint az anyaországiak?
- Természetesen igen. Ennek kapcsán fontosnak tartom, hogy Trianon fájdalmát ne csak értsük, hanem érezzük is át, ugyanis a múlt helyes ismerete a jövőépítés biztos záloga. Azt tapasztaltam, hogy Kaposváron nem csak értenek, éreznek is. A megemlékezésen azt éreztem, mintha odahaza lettem volna, mély, lélekemelő, az együvé tartozást megerősítő műsort láthattunk, hallhattunk. Köszönöm a külhoniak nevében is!
Fontos, hogy Trianon fájdalmát ne csak értsük, hanem érezzük is át
- Ha már elszakított nemzetrészek: jelenthet-e egyfajta kárpótlást a kettős állampolgárság intézményének bevezetése?
- A kettős állampolgárság a nemzetegyesítés közjogi alapjait teremtette meg, mérföldkő a XXI. századi magyar történelemben. A feladatunk, hogy ezt tartalommal töltsük meg, ragadjuk meg az ebben rejlő lehetőségeket. Építsük közösen a Kárpát-medencei magyarság jövőjét!
- Akárhogy is nézzük, csaknem egy évszázad telt el a békeszerződés óta. Hogyan lehetne közelebb hozni Trianont a mai fiatalokhoz?
- 94 év összes fájdalma átjárta generációknak az életét, ezeknek a tanulságait át kell, hogy adjuk gyermekeinknek. Az is fontos viszont, hogy építkezzünk: közösen kell fel-és kihasználni az uniós forrásokat, ugyanis a külhoni magyarság helyzete elsősorban gazdasági kérdés. A Kelet-Közép-európai országok versenyelőnye épp az alacsony munkabérekből fakad, de ebből adódik az összes problémája is, lásd, kivándorlás. A fiatalokat elsősorban a munka, a megélhetés érdekli. Közösségeinket tehát elsősorban gazdaságilag kell talpra állítani.
- A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökeként tevékenykedik. Van-e dolga hivatalának Trianonnal kapcsolatban?
- Intézetünk küldetését a Nemzeti összetartozás tanúságtételéről szóló törvény alapozta meg. Hivatalunknak is emlékeznie kell a tragédiára, azonban sokkal fontosabb missziónk a jövőbe tekintés. Minden magyart közös gondolkodásra és cselekvésre hívunk, a Kárpát-haza érdekében.
- Változhat-e Trianon megítélése a következő évtizedekben, évszázadokban? Egyáltalán: kell-e, hogy változzon a maihoz képest?
- Ha változna, nem feltétlenül volna jó. Látni kell: Trianonnak nem csupán vesztesei, hanem megalázott vesztesei is voltunk. Ez a látásmód kell, hogy megalapozzon egy egészséges jövőépítést. Mi, magyarok, igenis legyünk tisztában azzal, hogy szüleink, nagyszüleink sokat szenvedtek a határok meghúzásakor. Leírhatatlan tragédiák sorozata következett be – emberöltőkön keresztül. Ezt ismernünk, tudnunk kell ahhoz, hogy egy emelt fővel járó, büszke nemzetet építhessünk.
