2012. 11. 21., szerda, 00:15
A kaposvári lakosság tizedét kitevő zsidóság deportálását, valamint a Somogy megyei zsidóság történetét is bemutatja a Falak, jelek, sorsok – magyar zsidók deportálása Auschwitzba című kiállítás a Kaposvári Egyetemen. A tárlat december 4-ig látható.
A tárlat a magyar zsidóság tragédiáját 1944 tavaszától a második világháború végéig nyomon követő törzsanyagát a fővárosi Holokauszt Emlékközpont bocsátotta rendelkezésre. Az először májusban, az emlékközpontban bemutatott dokumentumokat helyi vonatkozású feljegyzésekkel, naplórészletekkel, fotókkal és adatokkal kiegészítve szeptembertől két éven át vidéki városokban, intézményekben is kiállítják.
Takács István, a tárlatnak helyet adó Kaposvári Egyetem (KE) tanszékvezető tanára elmondta: két egyetemistát készítettek fel a tárlatvezetésre, ők fogják kalauzolni az érdeklődőket a tárlók között. A kiállított darabok sorában a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtártól, valamint a Kaposvári Zsidó Hitközségtől erre az alkalomra kölcsönkapott helyi vonatkozású dokumentumok is lesznek.
Kiss Gábor, a KE könyvtárának igazgatója megemlítette, hogy a kiállításon látható lesz az Újrakezdések című könyv, amely a somogyi zsidóság történetét ismerteti a 18. századtól napjainkig, megtekinthető egy jegyzék is a Siófokról, Barcsról, Segesdről elhurcoltak nevével, valamint több naplórészlet, amelyben a deportáltak beszámolnak a velük történtekről.
Róna László, a Kaposvári Zsidó Hitközség elnöke a kiállításra kölcsönzött dokumentumokról szólva kitért arra, hogy a zsidótörvényekből vett szemelvények mellett fényképekkel, képeslapokkal, a beszolgáltatási értékekről készült feljegyzésekkel, a Somogy megyéből deportált 4500 zsidó áldozat névsorával egészítették ki a törzsanyagot. Kaposvárról hozzávetőleg 3500 zsidót hurcoltak el, közülük mindössze 320-an tértek vissza. A hitközség elnöke hangsúlyozta: a holokauszt abban különbözik minden más népirtástól, hogy iparszerű és tervszerű volt.
A Kaposváron két hétig látható kiállításon a megbélyegzéstől a sárga csillag viselésén, a gettóba záráson át az elhurcolásig, a haláltáborokig követhető nyomon a deportáltak sorsa.
Csősz László, a kiállítás kurátora a májusi budapesti megnyitón elmondta: 1944. április 16-án állították fel a gettókat és június 19-ig, alig két hónap alatt 436 ezer magyar állampolgárt, a teljes vidéki zsidóságot elhurcolták. Auschwitzban minden harmadik áldozat magyar volt.
A kiállításról készült ismertető szerint 1941-ben 725 ezer zsidó élt Magyarországon, 1946-ban ez a szám alig 134 ezer volt.
