2012. 05. 09., szerda, 06:32
Somogyi kötődése vitathatatlan: Balatonlellén él, Felsőmocsoládhoz immár ezer szállal kötődik és Kaposváron is megfordul. Eközben pedig kiemelkedő nemzetközi sikereket ér el klubedzőként és szövetségi kapitányként is. Mocsai Lajossal beszélgettünk.
A magyar kézilabdázás egyik legnagyobb alakja, Mocsai Lajos mesteredző napjainkban is ezer fokon ég: miközben a férfi válogatott olimpiai felkészülését szervezi, a balatonboglári akadémia beindulásán is dolgozik. Az 58 esztendős szakember emellett bajnoki döntőt vív csapatával, az MKB Veszprémmel és két egyetemen tanít.
- Mit jelent Önnek Somogy?
- Erősen kötődöm ehhez a megyéhez, ehhez a tájhoz. Korábban egy erőn felüli családi döntést hoztunk, amikor visszavásároltuk a család korábbi tulajdonát, a felsőmocsoládi kastélyt. Az elmúlt években azért dolgoztunk, hogy ezt a nagyszerű műemléket megőrizzük az utókornak, a kulturális rendezvényekkel pedig életet is vigyünk a falak közé. Ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy munkalehetőséget teremtsünk a helyiek számára. Egyébként Balatonlellén élünk. Én ugyan Szegeden születtem, de már somogyinak érzem magam. Négy gyermekem is szereti itt eltölteni az idejét, amikor teheti. Nagy megtiszteltetés volt, hogy az idén átvehettem a Somogy Polgáraiért Díjat.
- És ugyancsak a megyéhez kötődik a legújabb nagy feladat, a Kárpát-medencei kézilabda akadémia beindítása.
- A tervek szerint Balatonbogláron lenne a központja annak az országos kézilabda-akadémiának, amelynek létrehozásáról, illetve finanszírozási részleteiről a Magyar Kézilabda Szövetség döntött. Orbán Viktor miniszterelnök úr a tavalyi, svédországi világbajnokság után kért fel a magyar kézilabdázás átfogó modelljének kidolgozására. A gyerekek országos szinten elitakadémián tanulnának, a központ a Balatonbogláron 2004-ben átadott sportcsarnok lenne. Én pedig visszatérhetek egyik nagy szerelmemhez, a katedrához.
A jövőben főállású szövetségi kapitányként folytatom…
- A legsikeresebb magyar kézilabdaedzőként immár a negyedik olimpiájára készülhet, hogy élte meg a januári Európa-bajnokség és az áprilisi ötkarikás pótselejtező izgalmait?
- Természetesen a londoni kvóta a munkánk csúcspontja, ezt várta el tőlünk a magyar olimpiai mozgalom és a sportszerető közvélemény is. Nem volt kis teher, de megfeleltünk. Óriási, időnként idegörlő célfeszültségben éltünk, és átmenetileg most ez nincs rajtunk. Az előttünk álló időszakban azért fogunk dolgozni, hogy újra felpörögjünk, mert véleményem szerint még innen is továbbléphetünk. Vár ránk a vb-selejtező, utána pedig az olimpia. A sportág dinamikusan fejlődik, nagy nemzetek maradtak le, az oroszok például még sohasem hiányoztak olimpiáról, most azonban már a selejtezőig sem jutottak el.
- Fontos tényező, hogy nem csak eredményes, hanem szerethető is ez a magyar válogatott.
- Sokat jelentett nekünk a szurkolók szeretete. És azt hiszem, az is lényeges, hogy éles meccsen ez a csapat nem veszített a végjátékban. Volt, hogy az utolsó tíz percre már nagy volt a hátrányunk, mert a fáradtság legyőzött bennünket, de ha vezettünk a második félidő közepén, akkor már nem kaptunk ki. A vb-n megvertük a németeket, a lengyeleket, a 2007-es vb két döntősét. A spanyolok ellen időn túli hetessel szereztük meg az egyik pontot a januári szerbiai Eb-n. A svédországi olimpiai pótselejtezőn sem volt könnyű a macedónok vagy a brazilok ellen, de hoztuk a meccseket. Ez egy nagyon lényeges eleme a mai kézilabdának. Nagyon nehéz lesz az olimpiára a tizenhatos keretet leszűkíteni. Nem tudom, melyik ujjamat fogom harapni. Külön öröm, hogy a londoni szereplés kiharcolásában szerepet vállalt a csurgóiak két kiválósága, Szöllősi Szabolcs és Katzirz Dávid.
- Mindezek tükrében egyre nagyobb szerepet kap a felkészülés minősége.
- Természetesen mindig alaposan felkészülünk a meccseinkre, alaposan kielemezzük ellenfeleinket. Például a macedónok tizennégy meccsét vágta meg a technikai segítőm. Külföldön régóta külön szakma a videós analízis: a játékosok személyre szabott anyagot kaptak a visszarendeződésről éppúgy, mint az emberelőnyös, emberhátrányos helyzetekről. Azt is kielemeztük például, hogy ki, melyik sarkot választja a meccs elején, illetve amikor már fárad.
- Hogyan tovább az olimpia után? Megszűnhet a klubcsapatnál megszokott napi stressz?
- Az MKB Veszprém csapatától öt év közös munka után elköszönök, de nem hinném, hogy változik a helyzet. Én már harminc éve így élek. A jövőben főállású szövetségi kapitányként folytatom, de akkor is évente követik majd egymást a világversenyek és a selejtezők, így lesz feladat bőven ezen a területen is. Ha meg akarjuk őrizni a helyünket a világelitben, ezután is sokat kell dolgoznunk.
