2020. 04. 08., szerda, 10:05
A koronavírus-világjárvány miatt az alapszakasz vége előtt három fordulóval félbeszakadt női röplabda Extraliga tabelláját 4 pontos előnnyel vezető 1. MCM-Diamant Kaposvár női röplabdacsapata történelmet írva, újoncként lehet(ne) először bajnok az élvonalban – persze, csak ha sikerül befejezni az idényt.
Az eddigi sikerek hátteréről, illetve a várható hogyan továbbról Orosz Ferenc, a klub ügyvezető-elnöke beszélt a közmédia érdeklődése nyomán.
– A kaposvári női röplabda története több mint fél évszázada íródik, 1969-ben alapították a klubunkat – kezdte a sportvezető. – Az első bő négy évtizedben elsősorban helyi főiskolásokból állt és amatőrcsapatként működött a többnyire az első- és a másodosztály között ingázó együttes. Az elmúlt években azonban új útra léptünk: különösen az utóbbi két szezonban sikerült eredményorientált és közönségszórakoztató csapatot építeni Szasa Nedeljkovics vezetőedző irányításával. A 2019 májusában átadott Kaposvár Arénában megrendezett hazai mérkőzéseinkre egyre több néző látogatott ki, ráadásul – szintén klubtörténeti jelentőségű eseményként – bemutatkozhattunk a nemzetközi porondon, a Challenge Kupában is. Mindent összevetve tehát, egy sikeres év áll mögöttünk – ezért is sajnáljuk mindannyian, hogy így alakult a helyzet.
– Szasa Nedeljkovics személyében egy Magyarországon is bizonyított, szak- és nyelvtudása miatt is elismert vezetőedző irányítja a csapatot. Hogyan sikerült őt Kaposvárra csábítani?
– Az ismeretség régi volt, és két évvel ezelőtt tárgyaltunk először: akkoriban ő a kecskeméti második megbízatása végét töltötte – mi pedig egy olyan profi szakembert kerestünk, aki sikerpályára állíthatja a csapatot. Megtisztelő, hogy számos megkeresése közül végül a mi ajánlatunkra mondott igent. A céljai között szerepelt, hogy olyan helyen írhasson történelmet, ahol korábban még nem ért el ilyen szintű eredményeket a csapat. Kaposváron pedig mindehhez már akkor is minden feltétel adott volt: mellettünk az emberek, a város, a támogatók, illetve van egy hatalmas utánpótlás-bázisunk is.
HELYI ERŐK ÉS HELYI ERŐ
– A pályán kívül a szurkolók mellett kik azok, akik a legtöbbet tették azért, hogy ilyen gyorsan szintet léphessen az együttes?
– Senkit sem szeretnék kihagyni: a város önkormányzata és Szita Károly polgármester úr a kezdetektől fogva támogatta az erőfeszítéseinket, nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is – csakúgy, mint a névadó támogatónk, az 1. Magyar Cukor Manufaktúra Kft. Azt is fontosnak tartottuk, hogy a stáb tagjai helyi kötődésű szakemberek legyenek: két másodedzőnk, a gyúrónk, illetve a gyógytornászunk egyaránt kaposvári. Őket is bedobtuk a mély vízbe, és visszatekintve elmondhatjuk, igazi csapatmunka eredményeképpen jutottunk el idáig. Remélhetőleg folytatódhat is ez a remek sorozat – bár nagyon sok a kérdőjel.
– Ami a játékosokat illeti: Tálas Zsuzsanna, Tatjana Matics, Szűcs Kinga vagy éppen Szpin Renáta Kaposvárra igazolásának hírére talán még azok is felkapták a fejüket, akik nem követik napi szinten a sportágat.
– Számukra mi volt a döntő tényező, amiért csatlakoztak a klubhoz?
– Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy jelentős vonzerőnek bizonyult a vezetőedző személye, illetve az általunk felvázolt, hosszú távú jövőkép is. Már az első idényben szerettünk volna a legjobb négy közé jutni – annál is inkább, mivel a kaposvári női röplabda eddigi legeredményesebb szereplése egy bajnoki 5. hely volt. A következő szezonra egyértelmű cél a dobogóra kerülés és a nemzetközi szereplés; különösen, hogy a rutinos játékosok is kifejezetten igénylik a konkrétan megfogalmazott célkitűzéseket. Mindez egy jó szakmai stábbal és egy nyugodt háttérrel kiegészítve pedig csak még vonzóbbá teheti a csapatot.
A MEGLEPETÉS EREJE
– Ezeket a célokat, úgy tűnik, akár már az első idényben túlszárnyalhatja a csapat. Mennyire számítottak nekifutásból erre a remek szereplésre?
– Bevallom, én magam nem számítottam rá – annál optimistább volt azonban a szakmai stábunk. Minden ellenfelet sikerült alaposan kielemeznünk, eközben pedig igazi csapat alakult ki az öltözőben, az edzéseken és a pályán egyaránt. A játékosok jó viszonyt ápolnak egymással, ki-ki a csapattársáért is harcol, ami testközelből is érezhető, kiélezett helyzetekben pedig nagyon sok segítséget nyújt valamennyiünk számára. Nem véletlen, hogy ebben az idényben vendégként veretlen a csapat, a Vasas, a Nyíregyháza és a Békéscsaba otthonából is győztesen távoztunk – a hazai közönségszórakoztató találkozókról nem is beszélve. Természetesen a rájátszás lenne igazán érdekes, de akárhogyan is alakuljon a folytatás, az eddig elért eredményeket már nem lehet elvenni a csapattól!
– A rutinos játékosok mellett a fiatalabb röplabdázóknak is igyekeznek lehetőséget adni. A két generáció összecsiszolása hogyan befolyásolja a csapatkohéziót?
– A Kaposvári Röplabda Akadémián most már több mint 300 lány röplabdázik, valamennyien 8 és 18 év közöttiek. Szasa Nedeljkovics a legtehetségesebbeknek már tavaly is vezényelt heti két külön reggeli edzést – ennek is köszönhető, hogy az egyik legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó Tóth Jázmin 16 éves kora ellenére is felkerült a felnőttcsapatba, ráadásul nem csupán kerettagként, hanem jó néhány mérkőzésen lehetőséget is kapott. Hozzá csatlakozott a szintén 16 esztendős Kump Alíz, a Gödöllő reménysége, aki – talán épp az imént vázolt körülményeknek is köszönhetően – számos ajánlat közül szintén a miénket fogadta el. Ezen kívül még egy érettségi előtt álló játékosunk van a keretben: Kalmár Viktória, a második számú feladónk; illetve egy elsőéves egyetemistánk, aki pedig Szpin Renáta mellett a második számú liberónk, Hegyi Bianka. Örömmel mondhatom, hogy rutinos játékosaink és légiósaink szárnyaik alá vették a fiatalokat, akiknek már az is óriási élmény volt, hogy egy csapatba kerültek a „nagyokkal”, már az edzések során is számos játékelemet igyekeztek tőlük ellesni. Tóth Jázmin esetében külön érdekességnek számít, hogy amióta a felnőtt keretben szerepel és sokkal feszesebb az időbeosztása, sokat javultak a tanulmányi eredményei is. A sport sok mindenre megtanít!
– Szasa Nedeljkovics részéről is külön összpontosítást igényelhet, hogy ha máshogyan szól is a különböző korosztályokhoz, ugyanaz az üzenet jusson el a csapat valamennyi tagjához.
– Ő egy igazi megszállott szakember, folyamatosan képzi magát, napi 24 órában a röplabdával foglalkozik. Fiatalokkal törődni kedves kihívás számára, az edzéseken is látszik, hogy sokszor plusz tanácsokkal látja el őket, akár a kulcsemberek támogatásával. Utóbbiak számára ez is segíthet a példaképpé válásban – a pályájuk elején járóknak pedig jó hangulatot teremtenek ezzel.
NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK
– Idén a bajnoki szereplésen túl a Challange Kupa-szereplés is számos tanulsággal szolgálhatott a Kaposvár számára.
– Nagyon sok tapasztalatot szereztünk, nem csupán a csapat, hanem a klub is. Amellett, hogy immár minden részterületnek megvan a maga felelőse, ezáltal az egyesület ismertsége, elismertsége is nőtt a nemzetközi mezőnyben – ráadásul így immár itthon sem csupán Kaposváron szorítanak a csapat sikeréért. Nagyon örültünk, hogy török csapatot kaptunk ellenfélül, annál is inkább, mivel az a bajnokság Európa legjobbjai közé tartozik, a Kaposvár Aréna több mint ezer fős közönsége pedig láthatott egy innen érkező sztárcsapatot. De az isztambuli visszavágó is hasznos megfigyelésekkel szolgált, az edzéskörülmények vagy akár a hangulat terén – épp a mi találkozónkat megelőzően láthattunk egy Bajnokok Ligája-mérkőzést is. A bajnokságban kitűzött célokkal összhangban a kiharcolandó nemzetközi kupaszereplés során is szeretnénk a későbbiekben bizonyítani, talán ez szponzori- és marketingszempontból is vonzó tényező lehet, különösen, ha idővel olyan ellenfeleket kapunk, akikkel szemben valós esélyünk kínálkozhat a továbbjutásra. Szerencsére Magyarországon vannak előttünk jó példák: elég csupán az utóbbi évek békéscsabai sikercsapataira, vagy épp legutóbb a Vasas Bajnokok Ligája-főtáblás szereplésére gondolnunk. Hogy az idei eddigi szereplésünk mire jogosíthat fel minket, azzal kapcsolatban még én is várom a választ.
– A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzethez való viszonyulásukról talán mindennél többet elárul az ön mögött látható tábla, amelyen a következő szavak szerepelnek filctollal felírva, kiemelt helyen: felelősség, kreativitás, szorgalom, kedvesség – és nagybetűkkel a „TÜRELEM”. Hogyan érintették a játékosokat és szakmai stábot a váratlan fejlemények?
– Reagáltunk rájuk, amilyen gyorsan csak lehetett. Március 13-án nagy rangadót játszottunk volna hazai pályán az Újpesttel, ám aznap délután közölték, hogy felfüggesztik a bajnokságot, így nem léphetünk pályára – az első határozat szerint április elejéig, majd mint utóbb kiderült, legkorábban május 15-ig. Innentől pedig már a közös edzésekre sem volt lehetőség, így gyorsan és tisztességesen megállapodtunk abban, hogy március 16-án minden játékost hazaengedünk. Természetesen mindannyiukkal tartjuk a kapcsolatot, hiszen egy közösség vagyunk, ezenfelül nyolc játékossal már a jövő évi folytatásról is megegyeztünk. Most mindenki otthon teszi a dolgát, lehetőségeihez mérten készül, edz, gyakorol, próbálja magát formában tartani – abban a reményben, hogy minél hamarabb labdát foghat majd a kezébe a társak jelenlétében is. Mindemellett próbáljuk a szurkolók igényeit is kielégíteni: örömmel mondhatom, hogy a közösségi oldalunk a második legnépszerűbb a női röplabdacsapatok között az országban, ezért különösen igyekszünk olyan tartalmakat eljuttatni a drukkereinkhez, amelyekből érezhetik, hogy ebben a helyzetben is létezünk, velük vagyunk, dolgozunk és bízunk abban, hogy a jövő is rendben lesz.
ELFGADJÁK A DÖNTÉST
– A félbeszakadt idény további sorsát illetően döntő lehet az április 9-én, csütörtökön esedékes elnökségi ülés. Mire lehet számítani ezen a megbeszélésen, mekkora a klubok beleszólási joga?
– A Magyar Röplabda Szövetség készített a közelmúltban egy felmérést, amelynek kérdéseit valamennyi egyesület megkapta. Erről lesz majd szó az online elnökségi ülésen – elnökségi tagként magam is várom, mire jutunk majd. Azt gondolom, arról mindenképpen döntés születik majd, hogy vége lesz a bajnokságnak, hiszen legalább annyi edzésidőre lenne szükség az idény folytatásához, mint amennyit most kihagyunk… Tehát a realitás azt mondatja velem, hogy ennek a szezonnak vége, mind felnőtt-, mind pedig utánpótlásszinten. Így egy picit inkább már arra szeretnék fókuszálni, hogy mikor kezdődhet újra az élet, a munka, hiszen korántsem mindegy, hogy az új bajnokságnak milyen körülmények között futhatunk majd neki. Az már egy más kérdés, hogy a különböző osztályokban hirdethetnek-e végeredményt – erről is kíváncsian várom a döntést!
– Melyik forgatókönyv a valószínűbb: a nemzetközi és más nemzeti szövetségekkel egyeztetve az idény törlése, avagy a jelenlegi állás szerint megállapított végeredmény?
– Mindkét forgatókönyv mellett szóltak nyomós érvek, de komoly ellenérvek is felmerültek. Természetesen figyeljük más országok bajnokságait is – Németországban például nem hirdettek győztest, ám az első helyen álló együttes indulhat majd a Bajnokok Ligájában. Egyelőre csak a saját véleményemet tudom elmondani, mint kaposvári klubvezető és mint röplabdát szerető ember – nyilván, mivel jelenleg mi állunk az első helyen, szorgalmazhatnám, hogy avassunk bajnokot. Ám, ahogy korábbi közleményünkben fogalmaztunk, mindenképpen tiszteletben fogjuk tartani a szövetség döntését, bármi is legyen az! Különös érdeklődéssel várom, hogy amennyiben nem hirdetnek végeredményt, mi lesz a nemzetközi kupaindulás sorsával – mi valamelyik sorozatban mindenképpen szeretnénk elindulni, ezt igénylik a támogatóink, a játékosaink és a szurkolóink is. Előbb-utóbb erre is választ kapunk majd, ám ebben a tekintetben a nemzetközi szövetség állásfoglalása dönthet. És ne feledjük: még az idei kontinentális kupasorozatok további sorsa sem dőlt el.