2016. 06. 02., csütörtök, 14:07
A Rákóczi-szurkolók korábbi kedvence, a 29 esztendős Nikolics Nemanja eddigi karrierje álomszerűen alakult, és a szakemberek szerint még nem érte el a csúcspontját. Interjú Nikolics Nemanjával, a magyar labdarúgó-válogatott csatárával.
Tíz évvel ezelőtt, amikor egy ifjú, vajdasági futballista Magyarországra költözött, és a barcsi együtteshez igazolt, kevesen gondolták volna, hogy a magyar bajnoki aranyérmen át a lengyel pontvadászat első helyéig és gólkirályi címéig szárnyal majd, és tagja lesz annak a magyar válogatottnak, amely részt vehet egy Európa-bajnokságon. A Rákóczi-szurkolók korábbi kedvence, a 29 esztendős Nikolics Nemanja eddigi karrierje álomszerűen alakult, és a szakemberek szerint még nem érte el a csúcspontját. A támadó most teljes erővel készül a június 10-én kezdődő kontinens-vetélkedőre.
A vajdasági Zentán született, és ott nőtt fel. Hogy lett önből futballista?
- Édesanyám, aki magyar, adminisztrációs munkát végzett, édesapám, aki szerb, egy nagyvállalatnál dolgozott. A testvérem pedig másfél éves volt, mikor születtem. Hatévesen mentem le először a pályára, és ott is maradtam. Apukám is futballozott, és amikor edzőtáborba mentek, sokszor elvihette a családot is, én pedig végleg beleszerettem ebbe a játékba.
Az érettségi után testvérével együtt indult el Magyarországra szerencsét próbálni.
- Ez nagyon jó volt így, mert nem kellett egyedül lennem. Előtte is sokat játszottunk együtt Zentán, aztán első magyarországi állomáshelyünkön, Barcson is, ahol nagyon szép évet töltöttem. Ezután Nagyberkibe, a Kaposvölgyéhez igazoltam, ez az együttes akkoriban az NB II-ben szerepelt, és a Kaposvár fiókcsapatának számított. A Rákóczi NB I-es gárdájában 2008 márciusában mutatkozhattam be, és az én gólommal nyertünk 1-0-ra a Videoton ellen. Ezután is jól ment itt a játék, 49 mérkőzésen 30 gólt szereztem, és végig azt éreztem, hogy Kaposvár a lehető legjobb közeg egy fiatal, feltörekvő játékosnak, és nem is kellett csalódnom.
Gondolta volna, hogy ezután magyar, majd lengyel bajnok és gólkirály is lesz?
- Pályafutásom egyik legjobb döntését hoztam, amikor Székesfehérvárra igazoltam. Olyan csapatban játszhattam, amelyik mindig az első helyért küzdött minden sorozatban, és el is jutottunk az aranyéremig. Ugyancsak nagyszerű választás volt a Legia Warszava, és nagy élmény volt minden egyes meccsen pályára lépni a lengyel élvonalban. A bajnokságban 37 mérkőzésen 28 alkalommal voltam eredményes, ami elég volt a gólkirályi címhez is. Külön öröm, hogy a bajnoki címet és a kupagyőzelmet is elhódítottuk, illetve a nemzetközi porondon is megmutathattuk magunkat.
Mi a titka ennek a páratlan sikersorozatnak?
- Akik figyelemmel kísérték eddigi pályafutásomat, azoknak talán nem meglepő a mostani szereplésem. Az utóbbi öt évben Magyarországon három alkalommal nyertem el a gólkirályi címet, emellett egyszer voltam második és egyszer harmadik. Mindig az a célom, hogy gólerősen futballozzak.
Jut-e Nikolics-gól a magyar válogatottba is?
A szövetségi kapitány feladata, hogy megtalálja azt a pozíciót, amiben legalább olyan hatékony teljesítményt tudok nyújtani, mint a klubomban. Ő határozza meg a taktikát, ő választja ki azokat a játékosokat, akik meg tudják valósítani az elképzeléseket.
Válogatottunk az Európa-bajnokság F-csoportjában, Portugália, Izland és Ausztria ellen lép majd pályára a június 10-én kezdődő tornán. Mire számít?
Nem úgy megyünk oda, hogy csak három meccsen lépjünk pályára, és haza is utazzunk, ez egyértelmű. Mindent megteszünk majd azért, hogy pontot, pontokat szerezzünk. Szeretnénk örömet szerezni szurkolóinknak. Sokat gondolok az Európa-bajnokságra, és próbálok a legjobb formába kerülni a nyárra, hogy segíthessek a válogatottnak.
