2026. 01. 27., kedd, 09:39
Egy friss kutatás szerint a magyarok egyre gyakrabban algoritmusok és ajánlások alapján jutnak el tartalmakhoz, ugyanakkor továbbra is erős az igény a hiteles, szerkesztett anyagokra – különösen akkor, ha a felhasználók tudatosan „minőségi időt” szánnak az információfogyasztásra.
A magyar lakosság információfogyasztása mára döntően az online térbe helyeződött át, ahol a tudatos keresést egyre inkább az algoritmusok és a közösségi ajánlások váltják fel – derül ki az Egységes Digitális Mérésért Egyesület (EDME) megbízásából, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával készült kutatásból.
Az Inspira Research Kft. 2025 novemberében végzett vizsgálata három, eltérő korosztályt képviselő fókuszcsoport bevonásával elemezte a hazai médiahasználati szokásokat.
Az eredmények szerint a hírfogyasztás többplatformossá vált:
a hagyományos hírportálok és a Facebook mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális videók és a podcastek, különösen akkor, amikor a felhasználók tudatosan időt szánnak a tartalmakra.
A kutatás rámutat arra is, hogy a fogyasztók sokszor nem konkrét kereséssel jutnak el egy-egy anyaghoz, hanem algoritmusok, illetve ismerősök ajánlásai alapján. Bár ez kényelmes, a válaszadók szerint növeli a véleménybuborék kialakulásának kockázatát. Többen tudatosan próbálják ezt ellensúlyozni azzal, hogy eltérő nézőpontokat is meghallgatnak.
Generációs különbségek is kirajzolódtak: a 18–39 évesek jellemzően hálózatszerűen, például a YouTube és a Reddit kombinálásával tájékozódnak, míg a középkorúak inkább a megszokott hírportálokra és a szerkesztőségi kontrollra támaszkodnak.
A „minőségi, szerkesztett tartalom” mindhárom csoport számára olyan átgondolt, ellenőrzött és igényesen megfogalmazott anyagot jelent, amely elkülönül a felületes vagy véleményvezérelt online tartalmaktól. A hitelesség egyik legfontosabb feltétele a források egyértelmű megjelölése.
A reklámokkal kapcsolatban a megkérdezettek többsége elfogadja, hogy a tartalomgyártóknak bevételre van szükségük, ugyanakkor elvárják az átláthatóságot. A fiatalabbak inkább tolerálják a rövid, kreatív szponzorációt, míg a 40–65 évesek szerint a tolakodó hirdetések rontják a szolgáltató hitelességét.
A jövőt illetően a résztvevők úgy látják, hogy a rövid formátumok szerepe tovább erősödik, de a minőségi, elmélyült tartalmak hosszabb távon is megmaradnak egy stabil, szűkebb közönség számára. A mesterséges intelligenciát egyszerre tekintik kockázatnak és lehetőségnek: rövid távon gyorsíthatja a tartalomfogyasztást, hosszabb távon viszont akár segítheti is a szerkesztői munkát.