2018. 02. 15., csütörtök, 11:06
A hamvazószerdai böjt után a farsangról maradt zsíros ételeket ezen a napon fogyasztották el, ezért ezt sokfelé, például Kisbárapátiban torkos csütörtöknek is nevezik. Somogy északnyugati szegletében ilyenkor is szokás volt az álarcos alakoskodás.
Balatonszentgyörgyön fekete ruhában, belisztezett arccal, szarvakkal jár a csonkaördög, kísérője a halál, egy fehér lepedőbe burkolódzott, nagy krumplifogú alak. Este láncot csörgetve vonulnak, bezörgetnek a kiskapukon a következőket kiabálva:
Miért etted meg a zsirosat?
Akire ezt ráfogják, el is viszik.
Marcaliban is a halál és a csonkaördög járt. „Az ördögnek ojjan szarvai vótak, mint a szilajökörnek, piros nyēve mëg lógott. Mind a tojásnak a fele, ojjanbu csinyátak szëmëket, a közepe mëg égëtt. A lánc mëg csörgött az ódalukon... Ëgyné kasza is vót, a halálná. Am mëg köszörüte a kaszát háttu... Aszt kiabáták: Ki ëtte mëg a zsirossát? Ugy szoktak gyünni, hogy észrevétlenü. Begyüttek az ajtón, mikor fogták a kilincset, akkorát ugrottak, hogy majnëm beugrottak a szoba túsó végibe.”
A farsang befejezéseként csonkacsütörtökön néhol még egy utolsó bált rendeztek (Lábod, Mesztegnyő), amelynek végső aktusaként a cigányzenészek „eltemették a nagybőgőt”. Karádon ezt így mesélték el: „Lë vót teritve fehér lepödőve, mind ëgy halott. Aztán a bőgős felesége elsiratta: - Jaj, mëghaltá të kënyérkeresőm! Ne hajj mëg, mer të vagy a mi kënyérkeresőnk! Jajj, mi lësz most velünk! - Ezután ēmuzsikáták a Lëhullott a rezgő nyárfát, és folyt a bál tovább.”
| A nagybőgő temetése: |
| Egy nagybőgőt a kocsma legnagyobb asztalán felravataloznak, egy fehér lepedővel terítenek le, és gyertyát gyújtanak mellette kétoldalt. A hangszer mellett siratóparódiákat énekelnek: a temetés gregorián dallamú tónusait idéző énekkel búcsúztatják el a nagybőgőt, azaz a farsangot. |
A Bőgő temetés miatyánkja:
Miatyánk, bőgők temetője,
Magadhoz vetted szolgádat a roma menyországba,
Tiszteljük neved, szeretünk téged,
És fogadjuk akaratod.
Ma szépen kérünk téged,
Innen a földi világból.
Ne feledkezzél meg a csóró romákról.
Adjál nékik lóvét,
Adjál nékik márót , (márót kenyeret)
És ne kísérts minket, ha meglopjuk a gádzsót . (gádzsó nem cigány.)
Szabad legyen lelkünk,
Soha ne éhezzünk.
Könyörülj meg rajtunk,
És mi örökké áldunk.
Ámen.
- cigány népköltészet -
Néhány éve a torkos csütörtök jelentős gasztronómiai esemény, ez kiváló példa a néphagyományok fölélesztésére.
| A farsang vallási, liturgikus háttere |
|
A farsang a Fassing, illetve Faschang német szóból származik, minden időben a mulatságoknak és a nagy lakodalmaknak volt az ideje. A farsang vallási, liturgikus háttere abból származik, hogy vízkeresztkor három misztériumot ünnepel mind a latin-nyugati, mind a keleti-bizánci kereszténység, tehát az ortodox és a görög katolikus egyház is: egyrészt a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) hódolatára, másrészt Jézus Krisztusnak megkeresztelkedésére, harmadrészt pedig a kánai menyegzőre emlékezünk. Ez utóbbi csodatétel evangéliumát a vízkereszt utáni második vasárnapon olvassa a nyugati egyház (idén január 17-én), és ebből következik, hogy a vízkereszti vasárnapoknak már az 1526-ban papírra vetett Érdy-kódex szerint menyegzős vasárnap volt a neve. |
