2016. 05. 18., szerda, 15:15
Ezen a héten újabb sorozatot indítunk lapunk hasábjain, amelyben arra kívánjuk ösztönözni olvasóinkat, hogy tegyenek környezetük védelméért, hiszen ez mindannyiunk, gyermekeink, unokáink érdeke is. Sorozatunk első részében az alternatív energiaforrások közül a napenergiát mutatjuk be.
A napból évente 2500-szor annyi energia érkezik a földfelszínre, mint amennyi az emberiség energiaigénye. Tehát, ha megújuló energiaforrásban gondolkodunk, semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a lehetőséget.
A napenergiát a napelemek és a napkollektorok képesek számunkra hatékony módon hasznosítani. Ezekkel a berendezésekkel a jelenlegi energiaszükségletünk csupán 2 százalékát állítjuk elő, de a fejlett ipari országokban is csak 7 százalék ez az arány.
Az Európai Unió 2050-re megcélozta, hogy energiaszükségletünk 60 százalékát megújuló energiaforrásokból kell biztosítani. Hazánk éghajlati viszonyai lehetővé teszik, hogy gazdaságosan hasznosíthassuk a napenergiát, hiszen évente 2 ezer felett van a napsütéses órák száma. Ezzel az energiafüggőségünket is csökkenthetnénk, ugyanis Magyarország jelenleg energiahordozó szükségletének kétharmadát importból biztosítja. Nem véletlen, hogy a kaposvári kormányhivatal tetején napkollektorokat helyeztek el, mint ahogy az sem, hogy a város a közeljövőben hasonló beruházásokat tervez közintézményein.
A napkollektorok hatékonysága természetesen függ azok helyzetétől, a felület dőlésszögétől és annak tájolásától. Amennyiben otthonunkat szerelnénk fel ilyen szerkezettel, kérjük szakemberek véleményét, ők segítenek számunkra meghatározni a legoptimálisabb elhelyezést. Emellett érdemes alaposan körbenézni a napkollektor piacon, hiszen ezeknek számos típusa van, s mindenkinek az az érdeke, hogy a beruházás mihamarabb megtérüljön.