2015. 10. 11., vasárnap, 19:10
Negyvenhét új dokumentummal, köztük három, Eötvös Loránd torziós inga találmányához fűződővel bővült az UNESCO világemlékezet listája. Eötvös nevét a gravitációs tér változásának mérésére megszerkesztett torziós ingája tette világhírűvé.
Az ENSZ Tudományos, Nevelésügyi és Kulturális Szervezete világemlékezet programjának tanácsadó testülete október 4. és 6. között tartotta ülését Abu-Dzabiban, és a tanácskozást követően 40 ország 47 dokumentumát jegyezték fel a világemlékezet listájára. A testület elé a 2014-15-ös időszakban 61 országból 88 előterjesztés érkezett - olvasható az UNESCO honlapján.
Az újonnan jegyzettekkel 348 dokumentumra, illetve dokumentumgyűjteményre bővült a világemlékezet listája, amely nemcsak írásos, hanem kőre vésett, pergamenen és hangszalagokon megőrzött dokumentumokat őriz.
Magyarországról Eötvös Loránd magyar fizikusnak, a nevét viselő torziós inga létrehozójának az Eötvös-ingához kötődő három dokumentuma is felkerült a listára.
A Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének nevét a gravitációs tér változásának mérésére megszerkesztett torziós ingája tette világhírűvé. Az inga az első világháború után elengedhetetlené vált a kőolaj utáni kutatásokban világszerte.
Három dokumentum közül kettő a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, egy az MTA tulajdonában van. Eötvös Loránd személyes hagyatékának és laboratóriumi eszközeinek jelentős részét a geofizikai intézet őrizte meg.
A világemlékezet részévé vált az a 91 oldalas német nyelvű, Eötvös által 1908-ban írt eredeti kézirat a torziós ingával kapcsolatos kísérletekről, amellyel elnyerte a Göttingeni Egyetem Beneke-díját.
1906-ban a Göttingeni Egyetem díjat tűzött ki a tehetetlen és súlyos tömeg azonosságának kísérleti igazolására. Az erre vonatkozó mérések területén a legnagyobb áttörést az Eötvös-ingával végzett mérések hozták. A göttingeni pályázatot Eötvös Loránd és munkatársai, Pekár Dezső és Fekete Jenő nyerték el 1909-ben. A pályamű rövidített változatát Magyarországon csak Eötvös 1919-es halála után, 1922-ben tették közzé.
A dokumentum nem teljes, mivel az első és néhány más oldala hiányzik. Sokáig lappangott, csak a közelmúltban találták meg.
A második dokumentum egy 1926 és 1927 között az Egyesült Államokban kiadott 17 oldalas kereskedelmi brosúra a budapesti Süss Nándor finommechanikai és optikai intézetben készült torziós ingáról.
A harmadik egy 1928-ban Magyarországon kiadott 12 oldalas kereskedelmi brosúra "a kicsi eredeti Eötvös torziós ingáról", ez utóbbi képezi az MTA tulajdonát.
A világemlékezet részévé vált egy másik magyar vonatkozású dokumentum is, az a távirat, amelyben 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. A dokumentumot Szerbia terjesztette az UNESCO illetékes testülete elé.
A lista új dokumentumai között van többek között Louis Pasteur francia tudós archívuma, Johann Sebastian Bach h-moll miséjének kézirata, Európa legrégibb "könyve, a Derveni papirusz, Isaac Newton teológiai értekezései, az Aleppó-kódex Izraelből, Konfuciusz kínai filozófus fatáblákra írt művei, Edmund Hillary felfedező archívuma és Winston Churchill egykori brit miniszterelnök archívuma.