2015. 03. 19., csütörtök, 15:35
Aki csak most ébredt fel, annak már nagyon nehéz, sőt, szinte lehetetlen lesz megfelelő szemüveget vagy védőfóliát vásárolnia. Az otthon fellelhető eszközökkel sem érdemes próbálkozni, mert könnyen károsodhat a látásunk.
Hiánycikk lett Magyarországon az a szemüveg és fólia, amit a szemünk elé rakva biztonságosan nézhetnénk a Napba - derült ki a Magyar Csillagászati Egyesület az Indexhez eljuttatott leveléből, illetve más forrásokból.
Egy ideig az a hír terjedt a sajtóban, hogy az egyesületnél lehet ilyen szemüveget beszerzni, később ők maguk cáfolták ezt.
Sokan vannak, akik megtartották az 1999-es napfogyatkozáskor használt szemüvegüket. Arra kérünk mindekit, ne használják!
A speciális bevonat azóta simán lepereghetett a fóliáról, és még a legapróbb, akár láthatatlan sérülés is komoly szemsérüléshez vezethet. Az egyetlen kivétel a fémes felületű változat, de ezt is nagyon alaposan érdemes átnézni: ha egyetlen apró lyukat látunk, ahol akadálytalanul áramlik be a fény, dobjuk a kukába a szemüveget.
Mivel már sehol nem lehet szemüveget kapni, marad a házibarkács megoldás. Viszont tilos az alábbi dolgok használata:
- kormozott üveg
- fotónegatív
- rötgenfelvéel
- akármilyen napszemüveg (nem, több napszemüveg egyszerre sem)
- CD-k vagy floppy lemezek
Tulajdonképpen semmi nem lesz jó, amit otthon találunk, akkor sem, ha első ránézésre jól lefogja a Nap sugarait. Az egyetlen kivétel az ívhegesztésnél használt védőszemüveg, de abból sem mindegy, milyen benne az üveg: 13-asnál gyengébbel ne is próbálkozzunk, ha pedig nem tudjuk, milyen benne az üveg, szintén ne használjuk. A fenti módszerek ugyanazért veszélyesek, amiért olcsó, nem UV-szűrős napszemüveget sem szabad felvenni a mindennapokban: mert a szemünk elé tartott sötét szűrő lecsökkenti a szembe érkező fény mennyiségét, így a pupilla kitágul, viszont a kitágult pupillán át sokkal nagyobb mennyiségben jut a szemünkbe a káros UV-sugárzás.
A legegyszerűbb, biztonságos és olcsó megfigyelési módszerhez nem kell más, mint két darab papír-, esetleg kartonlap. A közepét szúrjuk ki egy tűvel úgy, hogy a lyuk a lehető legkerekebb és legsimább legyen. A lapot a vállunk fölé tartva álljunk háttal a Napnak úgy, hogy a napfény közvetlenül érje a lapot. A lyukon áthaladó fényt egy, a másik kezünkben tartott lapra vetítve máris láthatjuk a Nap tükrözött képét, illetve a napfogyatkozás ideje alatt a Napnak tükrözött képének azt a részét, amit nem takar ki a Hold. Minél messzebb van a második lap, annál nagyobb, viszont annál halványabb is lesz a kép.
A szabadszemes megfigyelés mellett távcsővel is próbálkozhatunk, de itt is fontos szabály, hogy megfelelő védelem nélkül nagy bátorság a Napba nézni, a vakság szinte garantált.
A távcsöveket vagy speciális fóliával kell letakarni (ez az, ami kifogyott a boltokból mostanra), vagy szintén ki kell vetíteni a képüket valahova. Ez utóbbihoz tegyük állványra a távcsövet, és mozgassuk úgy, hogy az okulárból kilépő fény, vagyis a napkorong egy megfelelően távoli falra essen.
Az ilyen megfigyelésnél figyeljünk arra, hogy mindig csak pár perc után tartsunk szünetet, a hő tönkreteheti a távcsövet, főleg ha műanyag eszközről, esetleg ragasztott lencsetagokból összeállított távcsőről van szó. Érdemes komolyan venni ezt, a 2012-es Vénusz-átvonuláskor többen is alábecsülték a Nap erejét, aztán csodálkoztak, mikor olvadni, füstölni kezdett a távcsövük. Ugyanez igaz más technikai felszerelésre is, a Nap a fényképezőgép és a videókamera érzékelőjét is tönkre tudja tenni rövid idő alatt.
Mivel az egész jelenség elég lassú lefolyású (Budapestről nézve nagyjából péntek reggel 9:32-kor kezdődik, a legnagyobb takarást 10:48-kor érjük majd el, és 11:59-kor már úgy mehetünk ebédelni, hogy vége is az egésznek), nincs is arra szükség, hogy percekig bámuljuk a Napot, elég csak néha leellenőrizni, hogy épp mekkora területet harapott ki a Hold. A jelenség kezdete és vége között néhány percnyi eltérés lehet attól függően, hogy az ország mely részéből nézünk fel az égre, de általában elmondható, hogy fél tíz körül kezdődik a mutatvány, és dél körülre lesz vége.
Akkor is van mód a napfogyatkozás megfigyelésére, ha a fenti lehetőségek egyikét sem szeretnénk vagy tudjuk kipróbálni. A Magyar Csillagászati Egyesület munkatársai negyvennél is több helyen pakolják majd ki távcsöveiket és egyéb eszközeiket az országban, többek között a kaposvári Kossuth téren is, a pontos listát ezen az előbbi linken lehet megnézni. A helyszínen tartózkodó szakértők természetesen részletes bemutatót tartanak majd, és szívesen válaszolnak az összes kérdésre, akit egy kicsit is jobban érdekel a csillagászat, talán akkor jár a legjobban, ha elsétál egy MCSE-helyszínre.
Azért is érdemes kicsit foglalkozni a mostani részleges napfogyatkozással, mert a mi életünkben hazánk területéről is látható, teljes napfogyatkozás már nem lesz, és ehhez hasonlóan nagy részlet elsötétítését hozó részleges is csak a 2020-as évek második felében (2022-ben lesz egy, de ott csak 30 százalék tűnik el). A mostani napfogyatkozást teljes szépségében szinte kizárólag az északi-tengeri szigetekről, esetleg a sötét sáv vonalába navigáló hajók fedélzetéről lehet majd megfigyelni.
