2013. 01. 13., vasárnap, 08:45
Haj- és vizeletmintákból kutatják a tudósok, hogy a különböző kémiai anyagok hogyan és milyen mértékben halmozódnak fel szervezetünkben. Azt már tudják, hogy a dohányzás az egyik legkárosabb, de a gyakori arcfestés is gondot okozhat.
Négyezer embertől vettek haj- és vizeletmintát a kutatók: 6-11 éves korú gyermektől és édesanyjuktól, majd meghatározták a szervezetbe jutott kémiai anyagok illetve lebomlási termékeik mennyiségét. Az eredmények alapján azt elemezták, hogy a kémiai hatások milyen kockázatot jelenthetnek az egészségre. Ez segíthet eldönteni, hogy az emberi szervezetet érő környezeti hatások szintje még elfogadható-e vagy beavatkozásra van szükség. Emellett fontos eszköz az ártalmak azonosításában és megelőzésében is. A kutatást 17 európai országban végezték el azonos forgatókönyv alapján. Ez biztosította, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek.
A szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy az aktív illetve a passzív dohányzás az egyik legsúlyosabb kockázati tényező, az alapozó arcfestékek gyakori használata pedig a higany koncentrációjának növekedéséhez vezethet.
Magyarországon összesen 120 gyermek és édesanya mintáját elemezték. A 17 európai ország közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a haj higanytartalma. A főként korrózióvédelemre használatos kadmium esetében már árnyaltabb képet kaptak: az édesanyák vizeletmintájában alacsonyabb, a gyermekekében azonban az átlagnál magasabb, de a nemzetközi irányértékeknél lényegesen alacsonyabb értékeket mértek. Az Európai Unió 2011. decemberétől betiltotta a kadmium használatát ékszerekben, ötvözetekben és PVC-ben. Szintén meghaladta az átlagot a mintákban a számos termékben lágyító- vagy oldószerként használt ftalátok anyagcseretermékeinek koncentrációja. A magyar anyák és a gyermekek vizeletmintájának átlagos kotinin (a nikotin lebomlási terméke) tartalma viszont magasabb volt az európai átlagnál.
