2012. 04. 11., szerda, 22:30
A városban minden a gyógytóra épül, s bár az önkormányzat a saját költségén már kidolgozott egy átfogó tóvédelmi programot, időszerűvé vált egy magasabb szintű együttműködés.
Hévíz a környezetvédelmi felügyelőséggel fogott össze. A felek megállapodtak abban, hogy a szervek közötti gyorsabb információáramlással és a térség fejlesztéseivel kapcsolatos környezetvédelmi kérdések hatékonyabb tisztázásával segítik a térséget. A Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára az ünnepélyes aláírás kapcsán elmondta: a Hévízi-tó az egyik olyan "nemzeti kincsünk, amelynek védelme méltán érdemel megkülönböztetett figyelmet". Hozzátette azt is, hogy az egyik legfontosabb feladat ma a vízkészlet-gazdálkodás, amely eddig kissé elhanyagolt terület volt, mivel nem voltak pontosan tisztában azzal, hogy milyen vízkészletek vannak. A cél, hogy kevesebb vizet használjunk és azt minél hatékonyabban. Az elfolyó termálvizekkel is kezdeni kell valamit, mert nemcsak áldásos, de káros hatásuk is van, a fürdővizek visszasajtolása azonban nem jöhet számításba, mert nagyon magas fokú tisztításra lenne ehhez szükség.
Papp Gábor, Hévíz polgármestere szerint náluk azért is hangsúlyos a védelem, mert minden a gyógytóra épül. A város a saját költségén már kidolgozott egy átfogó tóvédelmi programot, de a megvalósítás forráshiány miatt még várat magára.
A Hévízi-gyógytó több mint 4 hektár területű, s így Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette. Azért különlege természeti képződmény, mert a többi melegvizes tóval ellenétében ez tőzegmedrű forrástó. Hőfoka nyáron 33-35 °C, télen 24-26 °C körül mozog.
