2012. 03. 11., vasárnap, 07:54
1951-ben hajtották végre az első kísérleti atomrobbantást a csendes-óceáni Enwitok szigetén. Ettől a dátumtól a térképeken egy szigetet már sohasem rajzolnak be többé, mert eltűnt, viszont ettől a dátumtól számíthatjuk az atomkorszakba lépést.
Teller Ede Budapesten született 1908. január 15-én. Apja Teller Miksa, jó nevű ügyvéd volt. 1918 tavaszán fejezte be Teller Ede a négy éves Mellinger-féle elemi iskolát, majd 1925-ben a „Mintagimnáziumban” (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában) érettségizett. Azt vallotta később, hogy tudományos sikereit annak köszönheti, hogy a magyar nyelv az anyanyelve, máskülönben „csak középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle.
A matematika iránt érdeklődött, de apja azt tanácsolta neki, legyen vegyészmérnök, mert azzal pénzt is lehet keresni, ezért beiratkozott a Királyi József Műegyetemre. 1926. január 2-a után hagyta el az országot. Karlsruhéban 1927-ben Hermann Mark professzor a kvantummechanikáról beszélt, mint a kémia alapjáról. Ennek hatására nyergelt át a fizikára. 1928 őszén már Lipcsében tanult, itt írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól címmel, amit 1930-ban védett meg.
Külföldi tartózkodásai idején nyaranta végig hazajárt és 1933-ban feleségül vette ifjúkori szerelmét, Harkányi Micit. 1935-ben Gamow hívására az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ott a George Washington Egyetemen tanított, ahol Gamow is professzor lett. Teller figyelmét Gamow a magfizika felé terelte és 1938-ban együtt dolgozták ki a termonukleáris fúzió elméletét.
Az 1941. december 7-i Pearl Harbori támadás után felgyorsultak az események. Teller Chicagoban Fermi mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén. Itt adta neki Fermi az ötletet, nem lehetne-e egy atombombával termonukleáris fúziót beindítani. Teller ezután kezdett gondolkodni a szuperbombán. A chicagói reaktor sikeres beindítása után Tellert meghívták a Manhattan tervbe. Céljuk az volt, hogy a hitleri Németország előtt fejlesszék ki az atombombát. A hirosimai bomba ledobása után a Nagaszakira ledobott bombát feleslegesnek tartotta.
Teller felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (Teller-Effektus) és sikerült leállíttatnia az USA-ban az olyan grafitos reaktorok működtetését, mint amilyen például később a Csernobili erőmű volt, ahol ez okozta a katasztrófát. 1952-ben Teller kezdeményezésére létrehozták a kaliforniai nemzeti laboratóriumot, aminek egy időre igazgatója lett. Stanislav Ulam módosításával 1952-ben végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba kísérletet. Ez a reakció, melynek megvalósítását elsősorban hadászati szempontok ösztönözték, óriási távlatokat nyit az emberiség energiaellátása szempontjából. Napjainkban igen intenzív kutatások folynak a világ legfejlettebb országaiban a termonukleáris fúzió szelídített változatának hőerőművekben történő fenntartására.
Teller Ede 1936 után 1990-ben járt újra Magyarországon és utána minden évben hazalátogatott. 2003. szeptember 10-én, életének 95. évében hunyt el Stanfordban, Kaliforniában.
