2026. 03. 25., szerda, 13:55
Március 25-e a katolikus egyház egyik fontos ünnepe, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, amelyhez Somogyban is számos vallási és népi hagyomány kapcsolódik.
A jeles naphoz nemcsak egyházi jelentés, hanem gazdag paraszti hiedelemvilág is társul – ezekről írt részletesen Király Lajos a somogyi szokásokat bemutató munkájában.
Az egyház ezen a napon az Angyali üdvözletre emlékezik, amikor Gábriel arkangyal hírül adta Szűz Máriának, hogy a Szentlélek által gyermeket fogan, és fiút szül, akit Jézusnak nevez majd. A középkori kódexekben az ünnepet többféle elnevezéssel is illették, például „Máriának hirdetete napja”, „Testfogadó Boldogasszony”, vagy „Asszonyunk Szűz Mária szeplőtelen foganatja”. A ma használatos elnevezés is kettős: Urunk születésének hírüladása, illetve Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe.
A néphagyomány szerint ez a nap különösen kedvező a gyümölcsfák oltására és szemzésére. A hiedelem alapja az a vallásos párhuzam, hogy miként Szűz Mária ezen a napon fogadta méhébe Jézust, úgy az ezen a napon elvégzett gyümölcsoltás is áldásosnak számít. Somogyban úgy tartották, hogy az ilyenkor oltott fa különleges védelem alatt áll: nem volt szabad letörni vagy megmetszeni, mert a hit szerint „vér folyna belőle”, és aki ezt a tilalmat megszegte, súlyos büntetésre számíthatott.
A naphoz kapcsolódó hiedelmek között egy különös, somogyi vonatkozású történetet is említ Bálint Sándor az Ünnepi kalendárium című művében. A feljegyzés szerint az egyik Inkey báró Gyümölcsoltó Boldogasszony napján vágatta ki legszebb gyümölcsfáit, fittyet hányva a hagyományokra és az ünnep szentségére. A történet szerint amikor az első fát kidöntötték, hangyák lepték el a helyszínt, és megtámadták a bárót. Hiába próbált előlük menekülni, a csípések végül a halálát okozták. A család később engesztelésül kápolnát emeltetett.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához időjósló mondások is kapcsolódtak Somogyban. Kapolyon például azt mondták:
Ha derüs a Gyümölcsóttó, mëgtelnek a boroshordók.”
Vagyis ha szép az idő ezen a napon, jó termésre és bőséges szüretre lehet számítani.
Ha azonban esős, borús volt az idő, úgy tartották:
Boldogasszony könnye lëmossa a gyümölcstermést.”
Ez a mondás azt fejezte ki, hogy a csapadék rossz gyümölcstermést vetít előre.
A jeles nap a tavaszi munkák kezdetéhez is kapcsolódott: Somogyjádon például ezen a napon vetették el a paradicsom magját, mert úgy hitték, hogy az ekkor elültetett növény szépen fejlődik majd.
Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe így egyszerre őrzi a keresztény hit emlékezetét és a somogyi paraszti világ gazdag hagyományait, amelyekben vallás, természet és mindennapi élet szorosan összefonódott.
| Szokások országszerte |
|
Gyümölcsoltó Boldogasszony, Jézus fogantatásának napja van. A magzat után sóvárgó tiszaligeti asszonyok például e mágikus napon föltétlenül férjükkel háltak. Az e napon oltott fát nem szabad letörni vagy kivágni, tisztogatni is tilos, maguktól kell elkorhadniuk - tartják a göcsejiek. Ha mégis kivágják, vér folyik belőle, de az ilyen fáról igen jó oltani. Székelyföldön az e napon oltott fákra rontás ellen piros szalagot kötöttek, Sajótörben pedig a szemzett rózsafát olvasóval ékesítették. Gyömölcsoltókor a tápiógyörkiek a gyömölcsfák törzsét kereszttel jelölték, s a lemetszett gallyascskákból féregűző tüzet raktak. Szegeden jó mézelésért a méhek röplyukához gallyat állítottak. E napon fát ültettek a bánátiak: vörösbort ittak, hogy a fák vére növekedjék, s kukoricát pattogtattak, hogy a rügyek életre pattanását elősegítsék. A magzat után sóvárgó asszonyok e mágikus napon Tiszaligeten föltétlenül férjükkel háltak. Gyümölcsoltó Boldogasszony hozza haza az énekesmadarakat. A budaörsi gazdák kitárt istállóajtóval fogadták Isten madarát, a fecskét. A szent nászt játszották el ilyen módon. Termőnap palántára, s e napon veti fel magát a hal a vízből. Derült idejével jó termést ígér. |
| Molnár V. József, Kalendárium |
