2025. 08. 20., szerda, 15:21
Magyarország legrégebbi nemzeti ünnepe, augusztus 20-a hosszú évszázadok során többször is új tartalmat kapott.
Eredetileg Szent István király emléknapjaként és a keresztény magyar állam megalapításának ünnepeként tartották számon, amelyhez már a középkorban kapcsolódtak vallási szertartások és körmenetek.
A két világháború közötti időszakban az ünnephez újabb réteg társult: nemcsak Szent István és az államalapítás került a középpontba, hanem a trianoni békeszerződés előtti Magyarországra való emlékezés is. Így lett augusztus 20-a egyszerre vallási, nemzeti és történelmi jelentőségű nap.
A második világháború után azonban gyökeres fordulat következett. Az 1949-ben létrejött szocialista állam vezetése igyekezett eltávolítani az ünnepet a vallási gyökerektől, és politikai tartalommal töltötte meg. Augusztus 20-a ekkor az új alkotmány, a szocialista államalapítás napja lett, amelyet az Elnöki Tanács 1950-ben a népköztársaság ünnepévé is nyilvánított. Ebben az időszakban a hivatalos propaganda a „nép ünnepéről” beszélt, miközben a vallási körmeneteket betiltották, és az államalapító király tiszteletét háttérbe szorították.
Helyette előtérbe került a mezőgazdasági jellegű szimbolika: az aratás végét jelentő új kenyér megszentelése, amely a mindennapi megélhetés és a dolgozó ember ünnepévé vált. Így vált a „népköztársaság ünnepe” egyben az „új kenyér ünnepévé” is, amelyhez nagy tömegrendezvények és állami ceremóniák kapcsolódtak.
A rendszerváltás azonban újra visszavezette az ünnepet eredeti tartalmához. 1989-ben ismét megrendezték a Szent Jobb körmenetet, amely ezeréves keresztény hagyományainkhoz kötődik, majd 1991-ben az Országgyűlés augusztus 20-át hivatalosan is állami ünneppé nyilvánította, Szent István napjaként.
Ma augusztus 20-a három jelentést hordoz egyszerre: a keresztény magyar állam születését, a nemzeti összetartozást, valamint a mindennapokat szimbolizáló új kenyeret. Ez a gazdag hagyományréteg teszi az ünnepet nemcsak a múlt emlékezetévé, hanem a jelen és a jövő közösségteremtő erejévé is.