2025. 08. 01., péntek, 11:33
A Kaposfest már tizenhat éve a nyár egyik legkülönlegesebb kulturális eseménye nemcsak Kaposváron, hanem a régióban és nemzetközi szinten is. Hornyák Balázst, a fesztivál igazgatóját kérdeztük személyes kötődéséről, a fesztivál helyéről a kulturális térképen, a jövőbeli tervekről – és arról, mitől más a Kaposfest, mint bármely más zenei rendezvény.
– Kaposváron született, de fuvolaművészként, majd fesztiváligazgatóként valószínűleg már más szemmel is látja a várost. Hogyan alakult a kötődése Kaposvárhoz és a fesztiválhoz?
Kaposváron születtem, és az életem első tizennégy évét kizárólag itt töltöttem. Később felnőttként is visszatértem, így a város számomra egyértelműen egy magától értetődő szerelem. Amikor nyolc évvel ezelőtt először felkértek, hogy segítsek a fesztivál szervezésében, már Budapesten éltem. Nagy örömmel tértem vissza – haza. Hat évvel ezelőtt pedig az a megtisztelő felkérés érkezett, hogy vezessem a fesztivált. Azóta minden év kihívás, ugyanakkor óriási öröm is: megmutathatom, milyen kulturális kincsei vannak Kaposvárnak, és mennyire vendégszerető ez a város.
– Hogyan fogadja a város és a helyi közösség a Kaposfestet? Milyen visszajelzések érkeznek?
A városvezetés tizenhat éve a fesztivál mellett áll. Polgármester úr többször hangsúlyozta: a Kaposfest egy sikertörténet, és fontos kulturális pillér a város életében. Az is örömteli, hogy folyamatosan nő a kaposvári résztvevők aránya. Egyre többen vesznek jegyet helyben, ami azt mutatja, hogy a fesztivál által képviselt magas kultúrát sikerült közelebb hoznunk a városlakókhoz. Az idelátogatók gyakran elmondják, hogy különleges atmoszférája van a városnak, és élmény a városban pár napot eltölteni. A Kaposfest egyfajta „nyugalom szigeteként” jelenik meg sokak számára – feltöltődést, inspirációt jelent. Ez az, amit minden évben szeretnénk megadni: kiszakadást a mindennapokból és tartalmas kulturális élményeket.
– Miben más a Kaposfest, mint más kamarazenei fesztiválok, akár régiós, akár nemzetközi szinten?
A komplexitásra törekszünk. Nemcsak kamarazenei koncerteket kínálunk, hanem szakmai kísérőprogramokat, mesterkurzusokat is. Emellett zenetörténeti előadásokat is tartunk, amelyek segítik a közönséget a művek és a szerzők megértésében. Nem akarunk megszámlálhatatlan közreműködőt felvonultatni, de akik jönnek azok a legjobbak. Látogatóink leginkább a személyes törődést értékelik. Ez az, amire egy zajos nagyvárosban nincsen lehetőség.
– Mint mondta, idén is tartanak mesterkurzusokat, nyílt próbákat. Mi a célja ezeknek? Hogyan segítik elő a fiatal zenészek fejlődését?
A fiatal tehetségek támogatása számomra kulcsfontosságú. Mesterkurzusokat szervezünk, lehetőséget adunk a fiataloknak a bemutatkozásra. Vannak olyanok, akik évekkel ezelőtt még gyerekként jöttek el egy-egy koncertünkre – most pedig már szólistaként lépnek fel. Ez számomra talán az egyik legszebb hozadéka ennek a fesztiválnak. Az utóbbi években nyitottunk más műfajok felé is – világzene, jazz is megjelenik a programban. Idén például a Budapest Jazz Orchestra ad koncertet Király Viktorral és Falusi Mariannal. Ezzel a sokszínűséggel igyekszünk minden korosztályt megszólítani.
– A program összeállítása milyen elvek mentén történik? Van vezérfonal?
Minden évben jelen vannak a kamarazene legfontosabb darabjai – klasszikus, romantikus művek duettektől az oktettekig. Emellett fontos számunkra a kortárs zene is, de mindig olyan darabokat válogatunk, amelyek befogadhatóak a közönség számára. A műsor sokszínűsége mellett az ív is fontos – a koncertek egyfajta dramaturgiai egységet alkotnak. A bérletes közönség számára is szeretnénk egy kerek, felépített élményt nyújtani.
– Van olyan idei produkció, amire különösen büszke?
Ez mindig nehéz kérdés. Minden koncert, minden program a „saját gyerekünk”. Talán az idei év különlegessége az, hogy a fellépők nagyon színes palettát alkotnak: vonós kamarazenekar, gyerekkórus, szólista művészek – mind fellépnek az idei Kaposfesten. Így aki több napot tölt a fesztiválon, az átfogó képet kap a kamarazenei repertoárról.
– Milyen kapcsolatokat épített ki a fesztivál a helyi gazdasági szereplőkkel?
Nagyon fontosnak tartjuk az együttműködéseket – a Csiky Gergely Színház a legfőbb szakmai partnerünk. Emellett a vendéglátóhelyekkel, szállásadókkal is szoros kapcsolatban állunk. Például idén is tervezünk olyan gasztroprogramokat, ahol egy-egy kávézó, cukrászda bekapcsolódik a fesztivál tematikájába. Ezek közös sikerélmények. A fesztivál alatt Kaposváron gyakorlatilag minden szoba megtelik – ez is jelzi, hogy nemcsak kulturális értéket teremtünk, de a helyi gazdaságot is erősítjük.
– Milyen a nemzetközi visszhangja a Kaposfestnek?
A fesztiválnak az elmúlt években presztízse lett. 2020-ban – a rendkívüli Covid-helyzet ellenére – például a Violin Channel közvetítette négy koncertünket, ami hatalmas szakmai elismerés. A fellépők gyakran ajánlják egymásnak a fesztivált, így egyre többen keresnek meg minket saját műsorötletekkel külföldről is. Ennél jobb visszajelzés talán nem is kell.
– Merre lehet továbblépni? Milyen célokat fogalmaztak meg a jövőre nézve?
A fesztivál életében a hosszú távú tervezés kulcsa a stabil támogatói háttér. Ha középtávra sikerül megállapodni a partnerekkel, akkor tudunk tartós programstruktúrában gondolkodni. Fontos számomra az is, hogy mindig legyen megújulás, frissítés. Tavaly például művészeti tanácsadó testülettel dolgoztunk, ahol maguk a fellépők is formálhatták a programot. A Kaposfest művészeti vezetője, Várdai István, illetve Bősze Ádám házigazda is sokat tesznek hozzá a fesztivál szellemiségéhez – garanciái annak, hogy minden évben újat, izgalmasat tudunk mutatni.
