2025. 07. 05., szombat, 13:11
1853. július 5-én született Csontváry Kosztka Tivadar, a magyar festészet egyik legegyedibb és legsajátosabb alakja.
Olyan művész volt, akit sokáig félreértettek, lenéztek vagy egyszerűen figyelmen kívül hagytak – ma viszont a magyar és az egyetemes művészettörténet egyik kimagasló alakjaként tartjuk számon. Életútja, különcsége és képeinek különleges világa egyaránt lenyűgöző.
Patikusból prófétaszerű festő
Csontváry eredetileg gyógyszerész volt, és már felnőttként, 27 éves korában fordult a festészet felé – miután egy „belső hang” azt sugallta neki, hogy nagyobb festő lesz, mint Raffaello. E különös „küldetésélmény” egész életére hatással volt: megszállottan kereste a választ arra, mi a feladata a világban, és képeiben az ember és a természet harmonikus kapcsolatát, az isteni rendet, az univerzum titkait igyekezett megmutatni.
Utazásai során bejárta a világot – járt az Alpokban, Dalmáciában, Itáliában, Görögországban, Egyiptomban, Libanonban és Szíriában is. Útjainak élményeiből születtek a legismertebb képei is, mint „A taorminai görög színház romjai”, „A magányos cédrus”, vagy épp „A panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben”.
A Napút festője
Stílusát szinte lehetetlen besorolni: nem volt impresszionista, nem volt szimbolista vagy posztimpresszionista, mégis mindegyik irányzatból merített. A saját útját járta – ezt nevezte ő maga „napút festészetnek”. Ez nemcsak a színvilágra, a fényekre utalt, hanem egyfajta szellemi útra is: a világosság, az erkölcs, a természet és a spiritualitás összekapcsolására.
Félreértett zseni
Életében nem aratott elismerést: képeit sokszor őrültségnek vagy dilettantizmusnak tartották. Elszigetelten élt, s egyre inkább magányba zárkózott. Halála után (1919) hosszú ideig csak kevesen ismerték nevét – mígnem a XX. század második felében felfedezték, és képeit a modern festészet előfutáraként kezdték el méltatni.
Ma már tudjuk: Csontváry nemcsak a magyar festészet, hanem az egyetemes művészettörténet iskolateremtő zsenije volt. Képeit a pécsi Csontváry Múzeumban és időszakos kiállításokon csodálhatjuk meg, ahol a látogatót nemcsak a kompozíciók monumentalitása, hanem azok mély spirituális kisugárzása is megrendíti.
Öröksége
Csontváry Kosztka Tivadar művészete ma már kikerülhetetlen része a magyar kultúra kincstárának. Művei egyszerre lenyűgözőek és nyugtalanítóak, időtlenek és mélyen emberiek. Egy olyan ember alkotásai, aki egész életében hitt benne, hogy „küldetése van” – és akinek képei valóban egy magasabb rendű világ kapuját nyitják meg a szemlélő előtt.
Ma, 172 évvel születése után is érvényes az, amit sokáig csak kevesen értettek meg: Csontváry nemcsak egy festő volt, hanem egy látomásos gondolkodó, aki a vásznon keresztül akarta megérteni és megértetni a világot.