2024. 01. 27., szombat, 19:03
Amikor 2008-ban kiderült, hogy Márai Sándor és felesége Segesden tartotta egyházi esküvőjét, a közvélemény is csak találgatta, miért ott, s miért akkor, 13 évvel a polgári szertartást követően keltek egybe. Nemrégiben fény derült a titokra, a válasz Márai Sándorné naplójából olvasható ki. Czinkné Bükkösdi Valéria könyvtáros tanulmányt írt a témában, melyet most rövidítve, cikk formájában adunk közre.
Több lap hasábjain is hírül adták 2008-ban, hogy Márai Sándor és felesége egyházi esküvőjének nyomára bukkant Segesden Horváth Miklós Albin ferences atya és Ivelics Jánosné könyvtáros.
Azt feltételezték, hogy Márai Sándor úgy akarta menteni 1936-ban zsidó feleségét, hogy az áttért, majd a polgári házasságkötés után 13 évvel megtartották az egyházi esküvőt is.
Hogy miért éppen Segesden történt mindez, arra csak feltételezések születtek. Például, hogy Márai Sándornak jó kapcsolata volt a kassai ferencesekkel, innen adódott az ötlet a segesdi ferences kolostorban való esketésre.
Márai Sándorné 2022-ben, a Helikon Kiadónál megjelent naplója, a Betűbe zárva viszont pontos magyarázatát adja az okoknak. Márainé Matzner Ilona, vagy ahogy még a köznyelvben is elterjedt a neve: Lola naplójában többször is említést tesz Segesdről és az esküvőről. Itt élt ugyanis családjával 1934-től 1944-ig, Auschwitzba hurcolásáig barátnője, Schulz Vilma.
Vilma annak a Seres Istvánnak volt a felesége, aki édesapja, Schlesinger István után 1934-től bérelt gróf Széchényi Bertalan segesdi hitbizományi birtokából 3500 m. holdat. (Édesapja 1915-ben kötötte a bérleti szerződést a gróffal.)
Seres István és családja – fiai: György, aki később textilgyáros lett, Tamás, akiből Tim Seres néven Ausztrália többszörös nemzeti bridzsbajnoka lett, mindketten Sidneybe emigráltak 1948-ban – tehát 1934-től lakott Segesden. Ott házat épített – a szépen felújított polgármesteri hivatal működik benne napjainkban –, és gyakran hosszabb időre is vendégül látta felesége szeretett barátnőjét, Lolát. A vészterhes idők közeledtével együtt határozták el, hogy katolikus hitre térnek, egyházi esküvőt kötnek. Erre 1936. november 24-én került sor a segesdi Szent László ferences templomban.
Seres Istvánék keresztapja gróf Széchényi Bertalan volt, Márai Ilona keresztanyja Muntureanu Hrabovszky Júlia írónő, Márai Sándor nagynénje, akitől Lola keresztelői (-esküvői) ajándékként egy francia liliomos imakönyvet kapott. Az eskető a rábapordányi születésű Törzsök Lajos P. Ignác ferences szerzetes volt, aki 1933-tól 1939-ig szolgált házfőnökként és helyettes plébánosként Segesden, 1950-ben, a rend feloszlatása után került Kaposvárra a donneri plébániára. A tanúk: Jakoda Antal P. Mansvét házfőnökhelyettes és Vajda Ferenc Fr. Benjámin hitoktató.
Volt egy kis furcsasága is ennek az esküvőnek. A vőlegény, Márai Sándor nem volt jelen, őt Luther Márton vagy Árpád, az uradalom erdőmestere „helyettesítette” (arra nincs adat, hogy az apa vagy a fia).
Márai Sándor 1970-1973-as naplójában így ír az esküvővel kapcsolatban: „…Az egyházit, L. kívánságára, 30 [sic! helyesen: 13] évvel később kötöttük meg egy dunántúli faluban. Egy dominikánus [sic!] szerzetes volt az esküvő pap. Erre az esküvőre már nem mentem el; egy helyi erdész helyettesített – a pap azt mondta, utoljára Napóleon kötött így egyházi esküvőt első feleségével, amikor maga helyett a kardját küldte a templomba…”
Lolában a keresztelő és az esküvő mély nyomot hagyott, legkedvesebb emlékként őrizte, naplójában többször emlegeti. Amikor az 1977-ben bemutatott A názáreti Jézus című Zeffirelli-filmet megnézi, ezt jegyzi fel naplójába:
„1977. IV. 26. (Visszahozza az én Jézus-emlékemet. Segesden, a templomban, a padban, előttem egy kis feszület az oltár előtt mintegy világosság az agyamban. „Jézus minden ember szimbóluma.” Ekörül épült a vallás, a legenda! Törzsök páter, Vilmáék, a keresztelés, a „házasságkötés”. Ez már mind legenda!”
