2023. 08. 26., szombat, 19:40
A Nagyboldogasszony-székesegyház és a volt Erzsébet Szálló mellett a Kossuth tér éke a városháza is. A hosszú múltra visszatekintő városi székház építési munkálatai cseppet sem alakultak problémamentesen, a konfliktusnak köszönhetően azonban igazán emlékezetesre sikeredtek.
A kaposvári városháza nagyjából mindig a mai helyén állt. Először egy egyszerű épületben, ahol a Bárány vendéglő is működött. Azonban ahogy növekedett a város, nagyobb épületre volt szükség, ezért 1867-ben a Bárány mellett új, emeletes városházát kezdtek építeni, amely 1868 novemberére készült el.
Az épület azonban hamar megöregedett, a városvezetés pedig jobbnak látta egy új, a lakosság növekedését is reprezentatívan szemléltető épület megvalósítását, mintsem a régi felújítását. 1900 októberében hozták meg a határozatot, hogy lebontják a Bárány vendéglőt, és annak helyén építik fel az új városházát. A tervpályázatra 32 munka érkezett be, közülük Kopeczek György és Kertész Róbert budapesti építészeké lett a győztes, igaz, utólag változtattak az elképzelésen, mivel az eredetileg kétszintesre tervezett épület végül háromszintesnek épült meg.
A munkálatokat 1902. június 11-én kezdték meg a főtéren „Gráner Lipót fia” és Fuchs Samu zalaegerszegi vállalkozók. Azonban nem minden zajlott zökkenőmentesen, ugyanis a kaposvári építőmunkások elégedetlenek voltak azzal, hogy a vállalkozó magas fizetésért budapesti munkásokat alkalmazott, ezért néhány nappal később, június 23-án nemcsak tüntetést szerveztek, hanem összetűzés is kialakult közöttük és a rendőrség között. A Gráner embereit fenyegető helybeliek hangadóját elvitték a rendőrök, és még maga Leposits Ignác városkapitány is megjelent a helyszínen, ez azonban inkább felbőszítette a tömeget.
A városvezetés végül elérte, hogy a munkák jó részét mégis kaposvári mesterek végezhessék. A helyi Szarka János készítette el az asztalosmunkákat (köztük a főbejárati lépcsőház lengőajtóit és a Teleki utcai fakapukat), Lukics Ferenc és Gottlieb Zsigmond a lakatos- és festőmunkát, Hudetz József (halála után Borovitz Manó) pedig a kőfaragó- és műkövesfeladatokat végezték. Csupán néhány szakmunkát bíztak budapestiekre: a fűtőberendezéseket Knuth Károly, a festett üvegablakokat pedig Róth Miksa készítette, valamint a nagyterem famunkáit is fővárosiakkal végeztették. Ez utóbbi 1903. december 21-én fejeződött be. Az ünnepélyes avatásra azonban csak 1904. március 15-én került sor.
Azóta számos átalakuláson átesett az épület, többször felújították, valamint a Teleki utcai iskola megüresedése után annak épületét is egyesítették a városházával. 2002-ben Szita Károly polgármester ötlete alapján a tornyon egy számítógép által vezérelt, tizennyolc harangból álló harangjátékot helyeztek el, ami óránként egy-egy dallamot játszik.
Az épületben ma a városi önkormányzat testületei és hivatalai működnek.
