2023. 08. 20., vasárnap, 22:11
Hosszú múltra tekint vissza a színházi élet Kaposváron, napjainkban a Csiky Gergely Színház jelenti annak központját. A ma is látogatható épület megépítése előtt azonban számos izgalmas változáson ment keresztül a városi színművészet, sőt, sokáig nem is volt kijelölt centruma a színjátszásnak.
A városban már az 1800-as években is létezett színházi élet. Műkedvelő egyesületek működtek, emellett a legjobb teátristák gyűltek össze Kaposváron, és játszottak itt szalmával fedett pajtákban, színekben, nagyrészt a nyári hónapokban. 1869-től megépült a Szarvas vendéglő udvarán álló deszkaszínház, így az előadásoknak is kedvezőbb fogadtatása lett. Az ülőhelyek először tető nélkül álltak, majd később tetővel ellátott faépületet is készítettek. A Korona szállóban már a reformkortól kezdve tartottak előadásokat a lelkes kaposvári közönség előtt.
1886-ban azonban lebontották a Szarvas-kerti arénát, így a város színház nélkül maradt. Németh Ignác polgármester szorgalmazta egy új aréna építését 1885-ben, ami végül Somogyi Károly színigazgató segítségével épült fel a donneri Sétatéren (a mai Jókai ligetben) 1888-ban. Ez a deszkából összerótt Nyári Színkör 1500 személy befogadására volt alkalmas. Azonban Kaposvár színházbarát közönsége az évek során lepusztult épület helyett szeretett volna egy kőszínházat, ezért 1906-ban, mikor a városi közgyűlés az állomáskörnyék rendezési tervét készítette el, az egykori Búza teret jelölték ki a színház helyének.
A kőszínház 1911-ben nyitotta meg kapuit, és ez lett Kaposvár első állandó színháza. Az épület terveit Magyar Ede és Stahl József készítették, a kivitelezést pedig Melocco Péter budapesti vállalkozó végezte. Eredetileg 1400 ember befogadására tervezték az akkoriban Nemzeti Színház névre keresztelt épület nézőterét, ám később módosították, így csupán 860 fős lett, viszont még így is az ország nagy színházai közé sorolhatták. Az 1950-es években az épületet, elsősorban annak játékterét bővítették, majd 1955-ben önálló, állandó társulatot kapott, valamint mai nevét is ebben az évben kapta. Később, az 1980-as évek elején teljes felújításon esett át, ekkor helyezték be az évtizedekig használt színpadtechnikák nagy részét, a süllyesztőket és a lámpákat.
1971-ben Komor István lett az intézmény vezetője, Zsámbéki Gábor pedig a főrendező. Ekkor élte egyik fénykorát a színház, melynek a Zsámbéki rendezte Sirály jelentette a kezdetét. Ezekben az években a társulat magját olyan kiváló művészek alkották, mint Koltai Róbert, Molnár Piroska, Timár Éva, Csikós Gábor, Kiss István, Andai Kati, Vajda László, Pogány Judit, Olsavszky Éva, Kun Vilmos, Vajda László, a rendezők közül pedig Babarczy László és Ascher Tamás. Komor halála után 1978. április 1-jéig Zsámbéki Gábor igazgatta a színházat, a társulat pedig kiegészült Lukáts Andorral, Monori Lilivel, Reviczky Gáborral, Helyey Lászlóval, Csákányi Eszterrel, Rajhona Ádámmal, valamint Szőke István rendezővel. A 80-as évek végén újra felújították, majd Örkény István Pisti a vérzivatarban című groteszk színművével nyitották meg a megújult épületet 1988. március 4-én A darabot Babarczy László rendezésében, Bezerédi Zoltán főszereplésével láthatta a közönség, sőt a Magyar Televízió is közvetítette az eseményt.
Legközelebb 2017 januárjától, csaknem három éven keresztül esett át újabb bővítésen a színház. A teljes körű felújítás során új, modern színpadtechnikai berendezéseket is beépítettek, hátul új épületrészt kapott, az addigi sárga külső színt pedig felváltotta az eredeti téglavörös, amilyen a 20. század elején, felépültekor volt. A felújított épület ünnepélyes átadása 2019. november 11-én történt, többek között Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. Az új díszévadot Csiky Gergely Buborékok című darabjával nyitották meg. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezte, a főszerepben pedig Varga Zsuzsa és Szalma Tamás játszott.
Forrás:
Fidelio: Százéves a Kaposvári Csiky Gergely Színház
Ki tervezte?
Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár
Átadták a Csiky Gergely Színházat
Wikipédia