Kaposvári legendák 2. – Amit a Nagyboldogasszony-székesegyházról tudni érdemes

2023. 07. 22., szombat, 13:54

Kaposvár főterének kimagasló épülete egyben éke is a városnak, jelenlegi formáját és színét azonban csak a huszonegyedik század elején kapta. 1702 óta rengeteg változáson ment keresztül, a jelentősebb átalakításokhoz pedig érdekes történetek is párosulnak.

Az eredeti templom nagyrészt fából készült, fedése is fazsindelyekkel volt megoldva, így hamar korhadásnak indult, ekkor láttak neki a város lakói egy nagyobb, újszerűbb templom építésének, ami tizenkét év után készült el, 1748-ra. Az elkészült épület ekkor még a Szentháromság nevét viselte, melyet később változtattak meg a mostani, Nagyboldogasszonyra.

Az 1848–49-es szabadságharc leverését követően egy izgalmas, a kaposvári összetartást bizonyító anekdota is fennmaradt a templomról. A város lakói nem tudtak beletörődni a császári önkénybe, ezért amikor 1850. május 9-én a Nagyboldogasszony-templomban a pap a császárért akart imát mondani, a kaposvári gimnazisták és az elemi iskola tanulói tüntetőleg köhögésükkel zavarták meg a beszédet. Ahogy ez egy korabeli jelentésben állt: „botrányt okozott a felséges fejedelemérti ima alatt erőltetett némi kehülés”. Másnap már a kóruson álló mesterlegények is csatlakoztak a köhögéshez, így az még hangosabbá vált. Az esetet követően tizenegy diákot helyeztek vád alá, egy diákot kizártak a gimnáziumból, a többiek korbácsütésben részesültek, Fatér Mihály igazgató pedig feddést kapott. A történet, habár csúnya véget ért, mégis azt bizonyítja, hogy a kaposváriak nem tűrik az elnyomást, és képesek kiállni saját nézeteikért, hitükért.

A következő nagy változás 1885-ben következett be a templom történetében. Az év húsvétjának keddjén láttak neki a régi épület bontásának, majd Tandor Ottó budapesti egyetemi tanár tervei szerint a kaposvári építőmesterek belefogtak az új, ezen a helyen már a harmadik templom kivitelezésébe. Az építkezéshez a lakosok adományokat is gyűjtöttek, ismét bizonyítva, hogy a jó ügy érdekében erősen összetart a város. Ennek köszönhetően rengeteg adományra tettek szert, ami nagyban hozzájárult az építkezés költségeihez. A gyűjtés a kaposvári születésű veszprémi kanonok, Markovics János kezdeményezésére és Ujváry Ferenc plébános támogatásával valósulhatott meg, akik hatalmas segítséget nyújtottak a folyamat során, így a templom 1886-ra elkészülhetett.

A templom 1969-ben is átesett egy teljeskörű felújításon, majd 24 évvel később, 1993-ban vált a II. János Pál pápa által alapított kaposvári egyházmegye székesegyházává.

Utoljára 2020-tól újult meg az épület a magyar kormány támogatásával. A munkálatok egészen 2022-ig tartottak. Ekkor lecserélték a tetőfedést, kijavították a homlokzati festés hibáit, elbontották a lapos tetős sekrestyerészt, és a helyére újat építettek, kicserélték a padlót, és sok más változtatás mellett felújították az ólomüveg ablakokat, valamint korszerűsítették a nyílászárókat és a hangosító rendszert is.

A templom melletti környezet már korábban, 2003-ban kiépült, ugyanis ekkor alakították a Kossuth teret dísztérré. A ma is álló templom melletti szökőkutak és mindaz a környezet, amit a kaposváriak láthatnak, ha a térre látogatnak, ebben az időszakban alakult ki, és méltán foglal helyet város szívében.