2023. 04. 08., szombat, 15:01
Nagyszombat Jézus sírban pihenésének ideje, csöndes virrasztás, lelki készülődés a feltámadásra. Tűz és vízszentelés ideje. Somogyban ezen a napon sütötték meg az asszonyok a kukorist, vagyis a likas kalácsot.
A kaposváriak húsvét éjszakáján, 2 óra tájban kertjükben elimádkozták a teljes olvasót, vagyis fölidézték magukban az egész megváltástörténetet.
Gazdag hagyománya van a nagyszombati szentelt tűznek. A 20. század közepéig a házaknál is kialudt nagycsütörtökön este a tűz, és a három szent nap alatt nem gyújtották meg. Az új tűz, amellyel húsvéti eledeleiket is főzték, a nagyszombati, megszentelt tűz parazsától vagy szenétől lobbant lángra. Az új tüzet, számos helyen a temetőből összehordott korhadt keresztfák tüzét szentelte meg a pap.
Az új tűz parazsából a hívek vittek haza és eltették, hamva a következő hamvazószerda hamuja lett. A tűznek ez a hazahordása valamilyen formában mindenütt élt. A 20. század végi csökevénye volt az úgynevezett füstnézés: húsvét kora reggel az utcán járkálva nézegették a kéményeket, hogy hol ég már a tűz. Ez a füstnézés azoknak az időknek elhomályosodott emléke, amikor a szentelt tüzet házról házra vitték, vagy esetleg az egyik szomszéd adott a másiknak belőle.
A soproni Hegykő faluban régebben a szentelt tűz szenével otthon úgy gyújtottak be, hogy a virágvasárnapi barkát és a széndarabot keresztben tették egymás fölé. Sokfelé (Aba, Felnémet, Szeged-Alsóváros) a tűzszentelésre szőlőkarókat vittek, a lángokba tartották, majd otthon eltették, vagy a szőlőnek, esetleg szántóföldnek négy sarkába ásták el.
Gyöngyös szőlősgazdái szentelt parazsat ásták el a szőlő négy sarkába. Sopronban a középkor végén egész fuvar szőlővenyigét készítettek elő a templom mellett, hogy mindenkinek jusson belőle. Sióagárdon legalább jelképesen délelőtt szőlőt szoktak metszeni. Mecseknádasdon a hozott faszénnel az istálló, ól ajtaját megkeresztezik. Erdősmárok németjei csillagjelet írtak a tűzszentelésről hozott szénnel az istálló, borospince szemöldökfájára. A szentelt tűz maradványát a bukovinai Andrásfalva székelyei júdásszén névvel illették.
A nagyszombati szent vízhez is sok szokás kapcsolódik. Házakat szenteltek ezzel a vízzel, a betegeknek inni adtak belőle, és a jószágokat is meghintették vele.
Nagyszombat leglátványosabb vallásos szertartása a feltámadási körmenet, amely jellegzetesen közép-európai katolikus szertartás. Mindig hatalmas élményforrást jelentett a hagyományos életformában élő falusi és mezővárosi közösségek tagjainak. Útvonala, belső rendje, formája, funkciói, a résztvevők elvárt öltözködése és viselkedése tájegységenként sokféle változatot mutat. Sokféle dallamvariáns jellemzi a „Feltámadt Krisztus e napon” kezdetű régi éneket is, amelyet a körmenet résztvevői énekeltek. A Jászságban és Tápén, de bizonyára hajdan másutt is, az asszonyok, még a legöregebbek is, tiszta fehér ruhában vettek részt a feltámadási körmeneten. Bélapátfalván fehér kendőt kötöttek a fejükre. Vásárosmiskén a lányok fehér szalaggal kötötték át a derekukat, és kibontott hajjal mentek a menetben. Kalocsán viszont a lányok is bekötött fejjel vettek részt a feltámadási szertartásokon. A körmenetben legtöbbször a falu legtekintélyesebb embere, például a bíró vitte a feltámadt Krisztus szobrát. Másutt az kapta ezt a megtisztelő feladatot, aki a passióban Jézust énekelte.
Megtisztelő feladatnak számított a húsvéti gyertya hordozása is. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyák égtek, emelve a szertartás fényét.
Nagyszombaton véget ért a negyvennapos nagyböjt. A feltámadási körmenet után a hazatérő családok, legalábbis az utóbbi évszázadban, ünnepélyesen elfogyasztották a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.
Hogy milyen népszokások vannak Somogyban ezen a napon, arról itt olvashat.
