2022. 08. 17., szerda, 00:00
A megyei könyvtár 1952 augusztusában az országban másodikként Kaposváron nyílt meg.
A Takáts Gyula Könyvtár 70. születésnapjára egykori dokumentumok felhasználásával könyvtártörténeti kiállítást állított össze, amely a földszinti kamarateremben tekinthető meg augusztus 22-ig. Szerepelnek benne egykori épületfotók, a könyvtár hajdani életét bemutató fényképek, a megyei hálózati munka bemutatása, a rendezvényeken szereplő előadók, művészek. A könyvtár állományának rejtett kincseit, saját kiadványait külön tárlóban láthatjuk, annak bizonyságául, hogy a régi könyvritkaságok, kéziratok, szecessziós könyvművészeti grafikák, dedikált kötetek páratlan példányait őrzi a Takáts Gyula Könyvtár.
A kezdetekről
A mostani megyei könyvtár nem jött volna létre, ha az irodalomszerető somogyi elődök már a reformkorban nem adakoznak a vármegyében az olvasóintézet javára. Megalakulása annak a szerves fejlődésnek volt a következménye, amely a vármegyei könyvtár történetével kezdődött. Gróf Festetics Lajos négyezer kötetes könyvadományával alapozta meg a Somogy vármegyei könyvtár állományát 1816-ban. 1825-ben Festetics László gróf 1000 forintot adományozott a "nemes vármegyében felállítandó és a nemzeti nyelv és művelődés csinosodására" fordítandó olvasóintézet javára. Ezen alapító irat másolata is megtekinthető a könyvtár régi könyveit bemutató kiállításán, amelynek eredetijét az Országos Levéltár őrzi.
A vármegyei könyvtár 1866-ig a megyeházán működött, majd az egykori Somssich Gimnáziumban egészen 1913-ig a tanári és a diákkönyvtárral együtt kezelték, ahol nyilvános jellege megszűnt. 1928-ban átmenetileg újból visszakerült a könyvtár állománya a vármegyei levéltárba. A háború után a városi közkönyvtár célját szolgálta az egykori Dunántúli Bank (ma CIB-bank) épületének emeletén a 9100 kötetes kölcsönkönyvtár, melynek alapját Biczó Ferenc jeles irodalomtanár 3800 kötetből álló gyűjteménye alapozta meg. Biczó kezdeményezésére jött létre a pénzintézeti könyvtáron belül a Somogy megyére vonatkozó helytörténeti gyűjtemény. 1949-ben megkezdődött a Kaposvári Körzeti Könyvtár irányításával a vidéki népkönyvtárak szervezése is. 1950 áprilisában a vármegyeházán megnyílt a Kaposvári Városi Könyvtár nyilvános olvasóterme, ahol csak helyben lehetett olvasni. Könyvtárosa dr. Gerő Gyula volt, aki naplószerű feljegyzéseket készített az olvasóterem használatáról. Erről szól a Könyvtár a megyeházán című könyve, amely a magyar közkönyvtárügy hőskorának bemutatásához járul hozzá. Ez a hely mindössze három hónapig működött. Az 1952-es minisztertanácsi határozat alapján járási könyvtárak jöttek létre Marcaliban, Siófokon, Barcson, Nagyatádon. 1959-től úgynevezett művelődési autók segítségével jártak ki a könyvtárosok a kistelepülésekre: szállították és cserélték a könyveket, kiállítási anyagokat, melyekkel segítették a pusztai pedagógusok munkáját.
A megyei könyvtár megalakulása, új épülete
A Kaposvári Körzeti Könyvtár és a Városi Könyvtár egyesítésével létesült 1952-ben a megyei könyvtár, amely a Dózsa György utca 18. szám alatt álló villaépületben (a mai TIT-székházban) kapott helyet. A megyei fenntartású könyvtár tizenkét helyiségből állt, és 30 ezer kötettel rendelkezett.
A szűkös hely miatt az elkövetkező években új könyvtári épület létrehozása vált szükségessé. Az építési program előkészítésében és a könyvtár felépítésben Kellner Bernát igazgató tevékeny szerepet játszott. A Kiss István építész által tervezett épületet 1964. augusztus 20-án adták át.
Fél évvel később az olasz kommunista politikus, Palmiro Togliatti (1893–1964) nevét vette fel a könyvtár, aki az intézmény megnyitásának idején halt meg. A könyvtár felavatása jelentős esemény volt, amely országos figyelmet is kapott, mert ez volt az első szabadpolcosra tervezett, korszerű megyei könyvtár az országban. Az általános böngésző részleg kialakítása külföldi példa alapján történt. Az olvasók érdeklődésének alapján hozták létre az egyes szakrészlegeket.
A megnyitás után napi tíz órán át volt nyitva a könyvtár, és mintegy négyszázan keresték fel naponta. Több mint százezer kötetnyi könyvállománnyal rendelkezett, háromszázféle folyóiratot járatott. A kétszáz személyes előadóterem irodalmi estek, kiállítások, népművelő előadások színterévé vált. Irodalmi szabadegyetemi programsorozat is indult, melynek keretén belül egy-egy világirodalmi korszakot mutattak be az előadók. Az irodalmi estekhez felolvasó színpad is csatlakozott. A könyvtárnak külön irodalmi színpada, énekkara is volt. Neves előadók, írók látogattak el az intézménybe az évtizedek során, őket a könyvtári kiállítás fotóin láthatjuk viszont, bejegyzéseiket olvashatjuk a vendégkönyvekben.
A könyvtár zenei részlege 1978-ban hatvan taggal újjáalakította a Magyar Hanglemezklub kaposvári szervezetét. A tagsági díj befizetése ellenében a tagok kedvezményesen vásárolhattak hanglemezt, és havonta zenei előadásokat hallgathattak. Az évek során gazdag komolyzenei, könnyűzenei, szépirodalmi hangoskönyvekből álló hanglemez- és CD-állomány jött létre. A zenei anyagot az 1990-es években és a 2000-es évek elején az olvasók naponta hallgatták helyben olvasás közben, és nézték videón vagy DVD-n a művész- és szórakoztató filmeket. A DVD-n megtalálható filmek ma is kedveltek, naponta kölcsönzik. A zenei részleg kihasználtsága az internet népszerűsége miatt lecsökkent. Kevesen tudják, hogy a külföldi és magyar előadók korabeli felvételei között számos ritka zenetörténeti érdekesség lelhető fel.
A könyvtár bővítése a könyv- és folyóirat-állomány megnövekedése miatt az 1990-es évek végén elodázhatatlanná vált. A felújítás 2001-ben valósult meg, melynek során alapterülete 3700 négyzetméterre nőtt, az olvasóterem és a somogyi kutatóterem az épület bővítményében kapott helyet. A könyvtár számos funkcióváltozást ért meg az évtizedek alatt. Az 1990-es években a számítógépek megjelenése megváltoztatta a szolgáltatásokat: a könyv- és dokumentumállomány katalógusa otthonról is elérhetővé vált. 1996 novemberétől az olvasók a világhálót már helyben is használhatták. Ma már otthonról is végezhetik a könyveik kölcsönzésének hosszabbítását, jegyezhetik elő könyveiket, olvashatják online a digitalizált folyóiratok, könyvek egy részét. Az egykori Somogyi Néplap és a Somogyi Hírlap cikkeiben1 meghatározott szóra is kereshetnek, ami célzottan segíti a kutatást. Számos könyv megírásához nyújtott már segítséget a könyvtáron belül használható Arcanum2 adatbázis, mely több száz hazai tudományos és szakfolyóirat, valamint heti- és napilap számait tartalmazza. De mindez csak egy töredéke annak, ami a könyvtárban az olvasóink rendelkezésére áll! Aki betér a Csokonai utcai épületbe, számos igényre szabott szolgáltatással találkozhat.
Jó alkalom a könyvtártörténeti kiállítás megtekintése arra is, hogy felismerjük: a könyvtár hosszú évtizedek alatt összegyűjtött dokumentumaival, könyvbemutatóival, előadóestjeivel, gyerekfoglalkozásaival, olvasótáborával szellemi-kulturális tekintetben központi szerepet tölt be a megyében. A 21. században újfajta könyvtárhasználat jelent meg, a kutatási, olvasási szokások átalakultak. A könyvtár személyre szabva úgy közvetíti a szükséges irodalmat, hogy közben messzemenőkig az olvasók kényelmét részesíti előnyben. Ezt szolgálja a könyvek házhoz szállítása a mozgásukban korlátozott olvasóknak vagy a könyvautomata, amely a könyvtár nyitvatartási idején kívül is használható. A kutatók otthonról is dolgoznak, miközben távolról használják a könyvtár adatbázisait, kérik a könyvek félretételét. Emellett szép számmal érkeznek azok az olvasók is, akiknek fontos a személyes kapcsolat a könyvtárossal. Akitől nemcsak könyvet kérnek, hanem könyvélményeiket is megosztják vele.
Kutatások is azt bizonyítják, hogy a jövő könyvtárában is hangsúlyos lesz a kommunikáció. Közösségi terek állnak majd rendelkezésre, ahol beszélgethetnek, jól érezhetik magukat a látogatók, közös élményeket szerezhetnek az olvasás mellett. A Z generáció ma már olyan változatos tereket igényel, ahol inspiráló környezetben lehetőség van csendes egyéni tanulásra, csoportos felkészülésre, előadásra, kreatív foglalkozásra, játékra egyaránt. A kaposvári könyvtár esetében ezeket a szempontokat egy új, a század kihívásainak megfelelő épület tudná megvalósítani.
_____________________________________
1 https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_somogymegye_somogymegyei_hirlap/
2 https://adt.arcanum.com/hu/
| Felhasznált irodalom |
|
Kanyar József: Somogy megye könyvtárának története, 1816–1950. In.: Somogy megye múltjából: Levéltári évkönyv. – 1983. – p. 63–194. Sipos Csaba: Somogy vármegye könyvtárának története: kezdetektől 1945-ig. Kaposvár, Megyei és Városi Könyvtár, 2003. Varga Róbert: A kaposvári Megyei Könyvtár története: 1945–1960 és a Somogy megyei járási könyvtárak megalakulása, valamint további történetük egy kronológia tükrében. Kaposvár: M. és Vár. Kvt., 2005. |
H. Molnár Katalin
művészeti tájékoztató
Takáts Gyula Könyvtár
