Mária mennybemenetelekor a tiszta napsütés sok és jó bort hoz

2020. 08. 15., szombat, 07:54

A hívők a felkelő napban látni vélték, ahogy a Szűzanya ringatja a Kisjézust. A napot varázserejűnek tekintették, füveket és mentát szenteltek, hogy majd ezzel gyógyítsák a betegeket. Mária mennybemenetelekor a tiszta napsütés sok és jó bort hoz.

Mária mennybemenetelének és Magyarország Szűz Mária oltalmába ajánlásának katolikus ünnepe. A Mária-kegyhelyeken (Andocs, Segesd, Sümeg, Máriagyüd, stb.) híres búcsúnap, jelentősége a pünkösdi búcsúval szemben növekszik.

Ehhez a naphoz régen a somogyi katolikusok körében is sok ájtatos cselekmény kapcsolódott: Somogyszentpálon például az asszonyok kora hajnalban kimentek a gyepűbe, nézték a napkeltét. Ez régi hagyomány az andocsi búcsúsok körében is. A hívők a felkelő napban látni vélték, ahogy a Szűzanya ringatja a Kisjézust.

Nagyboldogasszony ünnepe van ma

Ma ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária mennybevételét.

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus "röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe" édesanyja, Mária holttestét.

Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz "a Szentséges Szűz elszenderülésének" neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a "Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe".

Az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük.

Ezt a napot varázserejűnek tekintették, a Balaton mentén ekkor szedték a javósok a rontás elhárításához szükséges füveket. Régen ezen a napon a katolikus templomokban füveket és mentát szenteltek, hogy majd ezzel gyógyítsák a betegeket.

Nagyboldogasszony napján van a híres buzsáki búcsú, amely a Balaton déli partján nyaralók számára nevezetes idegenforgalmi eseménnyé lett. A fából épült régi templom egy tűzvészben leégett, de helyére újat építettek téglából. „Az újabb tűzvész elkerülése miatt a templom búcsújának másnapját, augusztus 16-át, Rókusz napját fogadott ünneppé tették. Így lett a buzsáki búcsú kétnapos…” Érdekes szokás, hogy a búcsú másnapján elmennek kirándulni Badacsonyba: „Régën a kanális-parton mëntünk Fonyódra, onnét hajóva Badacsonba. Emlékszëk, ott kaptam apámtu kecskekörmös szentképtartót”.

Somogyban is sok hiedelem kapcsolódik a Nagyboldogasszony és a Kisasszony (szept. 8.) közötti időszakhoz, az ún. kétasszonyközéhez. Ez áldásos és szerencsés hatású: az ekkori tojás nem romlik meg, télire elrakható; az ilyenkor őrölt liszt nem molyosodik meg; az ekkor kelt csibék jó tojók lesznek stb. Ilyenkor kirakják szellőztetni az ágyneműket és a szekrények tartalmát (pl. Táska). A boldogasszonyfai németek egy kalendáriumi rigmussal jósolnak a nap időjárásából: „Mariä Himmelfahrt klarer Sonnenschein, bringt meistens viel und guten Wein”, azaz Mária mennybemenetelekor a tiszta napsütés sok és jó bort hoz.

Táltoshagyomány:

Az ősi magyar táltoshagyományban a nőnemű teremtő Erőnek Tengrit, vagyis „Végtelen”, azaz „Tenger”, „Tér” volt a neve. Ő volt „az Ősanya, az első moccanás szülötte, az idő forrása, lét kezdete, a megfogalmazott ige, az osztó, az oszló...” „Tengrit, akit Yotengritnek is mondanak – mert Yo elsőt jelent, és ő vala az első istenség...” „Az ősistenség kezdetben egyedül volt és nő volt, ki magában hordozá még a férfit is, mint várandós asszony méhében a fiát, kit megszülend.

Várakozó és várandós menyasszony volt az istenség, és teremte hegyeket, völgyeket, testet ölte sziklákban, kövekben, alkotván azokat szitáló ködnél finomabb szellemanyagából. Teremte szellemgyerekeket is, kisisteneket, világ-részek ügyelőivé...” „Homlokán holddal ékes Ukkó istenanyánk, Naporcájú Gönüz istenatyánk akkor még egységben valának...” „Fényes orcával ékes magasságos istenünk akkor még homlokán holddal ékes Ukkó istenanyánkban szunnyadt, aki akkor még Tengrit volt.” „Tengrit isten-ősünk szitáló ködnél finomabb istenanyagából nőstény istenné meg hím istenné szellem-testesült... A nő isten, Ukkó Földisten Anyánk éke a hold... Ő a Föld Királynője is, a Boldogasszony.”

Szerző: Dr. Király Lajos