2020. 06. 14., vasárnap, 12:25
A Kaposvári Közlekedési Központ építése kapcsán mélyebb és tágabb kitekintésben mutatjuk be a megyeszékhely közlekedési viszonyait a kezdetektől a jelen beruházásig bezárólag. Sorozatunk negyedik részében a vasút körüli állapotokra tekintünk rá szokatlan perspektívából: alul- és oldalnézetből.
A 19. század utolsó harmadában óriási fejlődést hozott a vasút Kaposvár számára. A város része lett egy nagyobb közlekedési hálózatnak, s ennek élvezte is minden előnyét. Azonban hamarosan kiderült: a naponta egyre többször átvonuló vasparipák nem csak hoztak, hanem vittek is. No, persze most nem az anyagiakra, az élénkülő kereskedelemre gondolunk, hanem az átalakuló életre, a belváros és a Donner egyre több problémával terhelt kapcsolatára.
A századfordulóhoz közeledvén egyre nyomasztóbbá vált, hogy a vasútvonal nehezíti a városon belüli mozgást, fokozva a Kapos folyótól délre fekvő városrészek viszonylagos elzártságát. Ezért volt különös jelentősége, hogy 1898-ban átadták a forgalomnak a vasútállomás mellett épült közúti felüljárót, amely aztán kilenc évtizeden át – a Kaposvárt érintő pályaszakasz 1989-es villamosításáig – szolgálta a város polgárait. Érdekesség: a lápos terület viszonylag hamar megmutatta az építési nehézségeket. „A töltés anyagának besüppedése még egyre tart, sőt napról-napra fokozottabb mértékben süllyed, ami a vasúti átjárón, helyesebben a följáró töltésen való közlekedést egyenesen köz- veszélyessé teszi – írta az újság kevesebb mint egy évtizeddel később.
Nemsokára a gyalogoshidat is birtokba vehették a közlekedők, aztán a 20. század első évtizedében mind a Cseri úton, mind a Béla király útján híd épült a Kapos folyó felett.
Az új kaposvári vasútállomás 1899-ben készült el. Pfaff Ferenc tervezte, aki korának legkorszerűbb, arányos kivitelezésű állomásait alkotta meg.
Sorozatunk következő részében a századforduló utáni közúti közlekedéséről szólunk, továbbra is kaposvári perspektívából.
A „Kaposvár Megyei Jogú Város Intermodális Pályaudvar és hozzá kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztése (IKOP-3.2.0-15-2016 00016)” elnevezésű projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
