2020. 06. 09., kedd, 10:28
A Kaposvári Közlekedési Központ építése kapcsán mélyebb és tágabb kitekintésben mutatjuk be a megyeszékhely közlekedési viszonyait a kezdetektől a jelen beruházásig bezárólag. Sorozatunk második részében a kiegyezést követő időszak legfontosabb infrastrukturális fejlesztéseiről írunk.
A 19. század utolsó harmadában dinamikusan fejlődött Kaposvár, s a városon belüli közlekedés feltételei is jelentősen javultak. Számos utcát köveztek ki az 1870-es évektől kezdve, így az Anna és a Vár utcát is. Makadámburkolatot kapott a későbbi Baross Gábor utca egy része, a Petőfi, a Füredi, a Rózsa és a Honvéd utca, majd a Damjanich és az Arany János utca is. Az 1890-es években megnyitották a Tallián Gyula utcát, s a Magyar Aszfalttársaság elkészítette az első aszfaltjárdákat a főtér körül. Az utcai lámpák számát is szaporították.
Az 1880-as évek második felében az új sínek lerakásával és a hidak átalakításával elsőrangúvá fejlesztették az 1884-től immáron állami kézben lévő duna–drávai vasútvonalat. Míg 1883-ban csak napi négy vonat érkezett Kaposvárra, addig 1888 elején három hónap alatt már csaknem 14 ezer vasúti teherkocsi haladt át a kaposvári állomáson.
Sorozatunk következő részében a századforduló vasúti közlekedéséről szólunk, továbbra is kaposvári perspektívából.
A „Kaposvár Megyei Jogú Város Intermodális Pályaudvar és hozzá kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztése (IKOP-3.2.0-15-2016 00016)” elnevezésű projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
