2020. 05. 31., vasárnap, 14:55
Egy város életét, lehetőségeit, gazdasági és társadalmi viszonyait alapvetően meghatározza, milyenek a közlekedési viszonyai. Nem véletlen, hogy infrastrukturális szempontból sosincs készen egy település; utak, utcák, terek nyílnak, alakulnak át vagy éppen szűnnek meg.
Kaposvár jelenleg folyó legnagyobb beruházása, a Kaposvári Közlekedési Központ építése kapcsán mélyebb és tágabb kitekintésben mutatjuk be a megyeszékhely közlekedési viszonyait a kezdetektől a jelen beruházásig bezárólag.
A 18. század elején újratelepített Kaposvár fejlődését jelentősen hátráltatta, hogy a nehézkes közlekedés miatt nem tudott jobban bekapcsolódni az ország vérkeringésébe. A mocsaras Kapos folyó somogyi szakaszának szabályozásával azonban javulni kezdett a város közlekedésföldrajzi helyzete. A 19. század közepén még nem ért el hozzánk a vasút, ám a Balaton déli partján futó vasútvonal megnyitása és a kaposvár–kanizsai közút 1860-as években történt kiépítése jelentősen oldotta Kaposvár elzártságát. Míg korábban két-három napot is rá kellett szánnia az utazásra annak, aki innen Pestre igyekezett, ekkor már „csak” 18 órára volt ehhez szüksége.
A duna–drávai vasútvonal Kaposvárt is érintő dombóvár–zákányi szakaszát 1872 augusztusában nyitották meg. Ezzel nemcsak a város iparosai és kereskedői előtt nyíltak új lehetőségek, nemcsak a kaposi polgárok látóköre tágult ki, hanem a település külső képe is gyökeresen megváltozott.
A „Kaposvár Megyei Jogú Város Intermodális Pályaudvar és hozzá kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztése (IKOP-3.2.0-15-2016 00016)” elnevezésű projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
