Megérkeztek a fagyosszentek, Pongrác lehűtötte a kedélyeket

2020. 05. 12., kedd, 11:29

Pongrác, Szervác, Bonifác, és a hónap vége fele Orbán is a fagyosszentek közé tartozik. A népi megfigyelések szerint ilyenkor az időjárás hirtelen hűvösre fordul, ahogy láthatjuk működik a népi megfigyelés, sokszor még fagy is jön, amely a rügyeket és a virágokat tönkreteheti.

A naptári helyük miatt tehát Pongrác, Szervác és Bonifác (május 12., 13., 14.) „fagyosszenteknek” minősülnek, akik kárt okoznak a gyümölcsösökben és a veteményes kertekben. Az, hogy

Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz

nincs összefüggésben a névadó szentek legendájával, ezt a nép találta ki, hogy valamivel indokolja az időjárás hátrányos megváltozását. A hagyomány szerint ez a három ember valaha megfagyott, és azóta haragszik az emberekre.

A kapolyiak szerint a május 7-i Szaniszló is a „fagyosszentek barátja”, neve napján gyakran elhangzik a következő kérés, illetve figyelmeztetés: „Hej, Szaniszló, lë në verd az éjjel a diót!”

Régen, amikor még hittek a garabonciásban, ezeken a napokon azt várták tőle, hogy a könyvéből olvasson rá a rossz időre, és hárítsa el a fagyot. Természetesen racionálisabb védekező módszereket is alkalmaztak, máig is tűzgyújtással, füstöléssel óvják meg a gyümölcsösöket, ahogy a mondóka is tanítja:

Szervác, Pongrác, Bonifác,
mind a fagyosszentök,
Hogy a szőllő el ne fagyjon,
füstöljenek kentök!

Az óvatos kertészkedők csak a fagyosszentek elmúltával ültetik ki a paprika- és a paradicsompalántákat. Mesztegnyőn, Lábodon úgy tartják, hogy a Pongrác-napi eső jó a mezőnek, de árt a szőlőnek. Ezzel van összefüggésben a következő Balatonendréden gyűjtött termésjósló rigmus: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz, Szervác, Pongrác, Bonifác.”

10 nap csúszás?

A fagyosszentekhez kötődő hiedelem helytállóbb lesz, ha figyelembe vesszük az 1582-es naptárreformot. Ekkor tértek át ugyanis a ma is érvényes Gergely-naptárra. Akkor a korábbi – még a Julius Caesartól származó – naptár pontatlansága miatt felgyülemlett 10 nap hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582. október 4-e után másnap október 15-ét írtak. Ettől kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek időjárási szabálya viszont – Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifáchoz kötődve – május 12-14. maradt ezután is.

Gyakran lehet hallani, hogy "korán jöttek az idén a fagyosszentek". Az előbbieket figyelembe véve tulajdonképpen május első napjaiban van a rendes idejük. Az éghajlati statisztika is több fagyesetet mutat ki erre az időszakra, és jóval kevesebbet a fagyosszentek tényleges napjaira.