2020. 04. 24., péntek, 11:30
A somogyi néphagyomány szerint, ha a lányok friss harmatban mosakodnak, nem lesznek szeplősök, aki gyíkot simogat, annak keze alkalmas lesz a torokfájás gyógyítására, a piros lepke pedig szerencsét és gazdagságot hoz.
Szent György-napi varázslások:
Szent György-nap hajnalának harmatához Somogy-szerte az a hiedelem fűződik, hogy ha abban a lányok megmosakodnak, nem lesznek szeplősök, hanem szépek és egészségesek lesznek (Kapoly, Balatonszentgyörgy, Somogyszentpál, Mesztegnyő, Kaposvár stb.). Kutason a György-nap előtti este a fejőkét kitették a mesgyére. Ameddig reggelre a harmat belepi, addig adja tele majd a tehén tejjel.
A Szent György-nap varázserejét tükrözi, hogy a néphit szerint az ekkor szedett füvek (pl. a kakukkfű) gyógyító erejűek. Aki az április 24. előtt előbújó gyíkot megtapogatja, annak a keze varázserejű lesz a torokbetegségek gyógyítására.
Somogyban még elég sok ősi pásztorbabonát lehet gyűjteni, Tóth Mihály felsősegesdi kanász, később juhász (híres faragó népművész) mesélte a következőket Takáts Gyulának: „Tóth Józseftől, nagybátyámtól láttam (1956-ban 98 éves korában halt meg), hogy amikor a kígyót Szentgyörgy nap előtt agyonütötte, a nyelvét kivette, és azt az ostor végébe fúrt lyukba tette, és a lyukat visszaszögezte szilvaszöggel. Ezt azért csinálta, mert az ilyen ostorral őrzött fóka nem szélledős, és több szerencse volt az ilyen állatokkal". Új szegődéskor is ilyen ostorral durrogtatta végig a kanász a legelőt, hogy a jószág ki ne szökjön belőle.
Közismert hiedelem az is, hogy ha valaki Szentgyörgy előtt piros pillét fog, szerencsés lesz; van aki ezt a pénztárcájába is beleteszi. A niklaiak szerint a piros lepke egészséget, a sárga betegséget jelent. Ha ezen a napon a kapolyi eladó lány páros vadludat lát az égen repülni, még a zöldfarsangban férjhez megy.
Ez a nap jó az uborkavetésre, mert így nem lesz kesernyés (Mesztegnyő, Somogyszentpál). Berzencén hajnalban vetnek uborkát, mert ettől jobban nőnek, szaporodnak. Tilos viszont varrni, mert aki ezt megteszi, másnapra megvakul (Tapsony). Berzencén ezt rigmusban fejezik ki: „Szent György napján inget varrtam | Márok napján megvakultam.”
Az eredetileg horvát lakosságú Berzencén egy másutt nem ismert hiedelmet is feljegyeztek: „Sz. Györgykor nem szabad víz mellett elmenni, mert boszorkány ül a parton, és babát mutat a gyermekeknek, mire behúzza a vízbe.”
A somogyi uradalmak cselédei régen ezen a napon költöztek új szegődési helyükre, ilyenkor a puszták népe mozgásban volt. A népi emlékezet szerint mindig esni szokott az eső, megáztak az úton lévő cselédek. Egyes helyeken Szent György-napján közmunkákat is végeznek, pl. Szennában régen ilyenkor volt a högyláttatás, azaz a hegyközség tagjai ekkor végezték el közösen a tavaszi mezsgyetisztítást, útrendezést.
A Szent György-napi harmattal kapcsolatos egy régi történeti mondánk, melyet a századelőn megjelentetett Somogy megye monográfiája is megemlít. Ezt 1992-ben Némethné Boncz Hajnalka főiskolai hallgatónak Mesztegnyőn még sikerült az élő emlékezetből rögzíteni: „Szentgyörgy harmatját, pünközsd záporát mindig várhatjuk. Mer abba az üdőbe elfogta a török vezér a magyar katonát. Aztá mondta neki, hogy átkozza mög Magyarországot, akkor mögmenekűhet. Letérdēt a magyar katona, főnézött az égre, összetötte a kezit, és aszongya: – Verd mög Isten a szép magyar hazát Szentgyörgy harmatáva, pünközsd záporáva.”
Szent György-napi boszorkányosságok, a harmatszedés:
A György-nap a magyar néphitben a boszorkányos napok közé tartozik, ilyenkor – a boszorkánypörök tanúsága szerint is – különösen nagy a hatalmuk. Aki e nap hajnalán kimegy a keresztútra, megláthatja őket. A boszorkányok harmatot szednek a mezőről: egy lepedőt végighúznak a búzavetésen, otthon kicsavarják belőle a nedvet, így állítólag ellopják a fele termést. A régi lábodiak is vállalkoztak ilyen varázsló cselekményekre: A lányok a Szent György-nap előtti éjszakán lepedőket húztak a legelőn, közben ezt mondták: „Szedem a hasznát.” Fejéskor ezt a nedves lepedőt ráterítették a tehén farára, és hitük szerint, ettől a varázslattól több tejet adott. A boszorkányok azonban – ha nem akadályozzák meg őket – Szent Györgykor megbetegítik az embereket, megrontják az állatokat, a tehenet (véres tejet ad), elveszik a hasznot, a szerencsét. Ezért a nap legfontosabb szokása a boszorkányrontás elleni védekezés.
| A boszorkányrontás elleni védekezés |
|
Szent György-nap hajnalára mindenütt nyírfaágakat tűznek a kerítésre, kapura, ajtóra, ablakokra, mert ez távol tartja a boszorkányokat. Mesztegnyőn, Bizén, Kutason nyírágat tettek a disznóólhoz, tyúkólajtóra, a kulcslyukba is, még a marhák szarvára is kötnek. Balatonszentgyörgyön is elmondták, hogy a lovaknak a kantárgyukba, a kötőféktyükbe, a teheneknek a szarvára is kötöttünk.” Buzsákon piros rongyot kötöttek kihajtáskor a kisborjú kötelére, hogy megvédjék a rontástól. A véseiek nemcsak zöld nyírfagallyat, hanem tüskés ágakat is tűztek a kerítésre, ők is bedugták a kulcslyukat. Kaposváron – Hoss szerint – még az 1940-es években is szokás volt zöld gallyakkal díszíteni a kaput. A mesztegnyő cigányok ezen a napon úgy mentek gyógynövényt gyűjteni, hogy a szekér kerekét és a lovak szerszámát befonták fűzfaággal, a lovakat pedig fűzfakorbáccsal hajtották. Hitük szerint így a gonosz nem tud felmenni a szekérre. |
Somogyban a pásztorok a nagy ünnepeken (karácsony, húsvét, pünkösd) és a kihajtás napján kaptak pásztorajándékot. Kihajtáskor a pásztor és a bojtár vitt magával kosarat, vékaruhát, s abba gyűjtötték a tojást (húsvétkor hímeset), a kelt tésztát, kalácsot stb. A pásztorház előtt átadták a feleségüknek, sokáig éltek belőle. Amikor a kalács megszáradt, megöntötték puporának (öntött tészta).
| A pásztorfogadás |
|
A hagyományos pásztorvilág idejében április 24-én volt a pásztorfogadás. Takáts Gyula somogyjádi kanász adatközlője erre így emlékezik: „Pásztorfogadásra dobulás szerint hívták össze a pásztorokat a kocsmába. Ott a bíró fölkérdezte, kit akarnak pásztornak. A többség döntött a pásztorról. A bíró csinálta meg a pásztorszerződést. Ezt aláírta a pásztor, a bíró és az esküdtek... A pásztorfogadások április 24-én, Szentgyörgy napján voltak mindig. Ekkor fogadták a csikóst, csordást, a kanászt és a kovácsot, mert a községé volt a műhely. Volt úgy, hogy a pásztorságra hat-nyolc pásztor is jelentkezett, de volt úgy is, hogy a pásztor csak visszamaradt.” Buzsákon a községi legeltetési társulat által fogadott pásztor fizetsége általában a következő volt: „Egy fölöntő rozs, fél fölöntő búza, 1 hold szántó, 1 hold rét, 1 rakat fa; ezeket a társulás fizette, darabonként 1 kenyér, kihajtáskor tojásszedés, búcsúkor bocskorpénz, karácsonykor minden gazdától 1 liter bor megjárt.” |
Mesztegnyőn a csordás felkereste a gazdákat, szalonnát, bort kapott tőlük. A ház legfiatalabb menyecskéje pedig annyi tojást gurított utána, ahány tehenet küldenek a legelőre. Ugyanez a szokás élt Lábodon is, ahol a csordás egy fölöntő gabonát és egy kenyeret kapott Szent György-napi járandóságként. Bodvicán, Táskán a kihajtott marhák számának megfelelő mennyiségű tojást tettek a hídra. Ezeket a csordásné gyűjtötte össze kosárba. A tojás adományozását mindenütt azzal magyarázzák, hogy a legelőre hajtott állatok őszig olyan szép gömbölyűre hízzanak, mint a tojás. Sokfelé a csordás zöld ággal is megcsapkodta az állatokat, hogy egészségesek legyenek.
Annak érdekében, hogy a kihajtott állatok hazataláljanak, különféle praktikákat alkalmaztak: a táskai gazdaasszony az etetős kötényét az istálló küszöbére terítette, azon vezették ki a borjút, a disznók kihajtásakor egy marék kukoricát megforgatott a szájában, azt adta nekik, hogy hazataláljanak a fókából.
| Szent György |
|
Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek 1373-as alkotása, Prágában áll. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is. |
