2020. 04. 11., szombat, 09:07
Somogyban ezen a napon az asszonyok sonkát kövesztenek, tojást főznek, ekkor van a tűz- és a vízszentelés, a feltámadási körmenet, amit idén a járványhelyzet miatt legfeljebb interneten keresztül követhetünk.
Somogyban a nagyszombati szertartásoknak különböző időpontjai voltak, ez a hagyományon kívül leginkább attól függött, hogy a község papjának mennyi elfoglaltsága volt. Ahol több faluban is kellett miséznie, előfordult, hogy a tűz- és vízszentelést délelőttre, a feltámadási körmenetet pedig koradélutánra helyezte át. Másutt (pl. Táskán) azért tartották délután a föltámadási körmenetet, hogy a környező puszták népe is részt vehessen rajta, a távolabb lakók is.
Ez a nap az asszonyok számára a húsvéti ételek készítésével telik el: sonkát kövesztenek, tojást főznek, hímeznek, megsütik a mákos, diós patkót, a likas kalácsot vagy ahogy Dél-Somogyban nevezik: a kukorist. A gölleiek a húsvéti kalácsot Krisztus töviskoronájának mintájára fonott koszorú alakjában készítették el.
A csökölyi reformátusok elmondták, hogy náluk régen nem volt szokás a sonkakövesztés, de ahol vegyes házasságok vannak, a katolikus vő vagy meny miatt az elmaradhatatlan húsvéti ételek közé tartozik.
| Kereszténység a nagyszombatról: |
| A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztény naptárban. A farsangi időszak vége után a 46. nap. A hagyomány szerint ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. A nap elnevezése több nyelven erre a napközbeni gyászra vagy az esti ünneplésre utal. Az anglikánok Húsvét este (Easter Eve) vagy Csendes Szombat (Low Saturday) névvel illetik, a Fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Dicsőség Szombatjának (Sabado de Gloria) hívják, Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal. |
A tűzszentelés:
A megszentelt parázsból visznek haza, hitük szerint ez a háztól a tűzvészt távol tartja. Gyógyításra is használták, ha a kisgyerek megijed, a szentelt parázsból törnek darabokat, egy pohár vízbe teszik, és ezzel itatják meg.
A szuloki németek régen fát vittek a tűzszentelésre, az elhamvadt parazsat otthon a gabona közé tették, hogy az ne üszkösödjék meg.
A zselici Szulimánban a szentelt szénnel az istálló ajtajára kiírják: „Názáreti Jézus, a zsidók királya”. A szentelt parazsat a Balaton-nagyberek pásztorai is felhasználták: amikor húsvét tájékára esett az első kihajtás, a temetőből hozott pudvás fejfákból csináltak tüzet, és ennek parazsán hajtották át a fókát.
A feltámadási körmenet:
Egyes német községekben a nagyszombat éjszakáját a legények a lányok megtréfálására használták fel: Boldogasszonyfán pl. „nagyszombat este szalmát szórtak a tisztára söpört utcára. Ha valamelyik fiú bosszút akart állni egy leányon, nyers tojást dobott a frissen meszelt falra. Ha valakivel nagyon el akartak bánni, annak szekeret állítottak össze istállója tetején.
