2020. 02. 26., szerda, 12:10
A farsang végi, hamvazószerdai mulatságok legkülönösebbje a kakasütés vagy kakasverés. Ez az Európa más részein is élő néphagyomány Somogyba valószínűleg a német telepesek révén került be. Brigitte Bardot tiltakozott, azóta fantom kakast ütnek.
Az áttanulmányozott néprajzi irodalom szerint hamvazószerdán a következő somogyi községekben volt kakasütés: Bize, Bőszénfa, Gadány, Kaposhomok, Kaposújlak, Miklósi, Nágocs, Pusztaszemes, Zics. Húsvéthétfőn rendezték meg: Gerézdpusztán, Jutában, másutt a szüreti mulatság (Somogygeszti) vagy a búcsú (Csurgónagymarton, Bőszénfa, Mozsgó) látványosságát szolgálta. A pusztaszemesi kakasütést Csánki: Somogy megye monográfiájában is említik. A csurgónagymartoni kakasütés a sajtó jóvoltából világhírűvé vált, hiszen Brigitte Bardot filmszínésznő tiltakozott az ilyen fajta állatkínzás ellen. Ebben a községben – a polgármester szerint – 25-30 éve él ez a szokás, a lakosság ragaszkodik hozzá, a kakasütés bevétele fontos része a búcsúi bál költségtérítésének. Legutóbb (2000-ben) bírósági határozat tiltotta meg a kakasütés élő állattal történő megrendezését.
A somogyi német községekben a kakasütés tojásgyűjtéssel kezdődik. Bizén a koledáló legények nyársat és kosarat vittek magukkal: a botra a házaknál kapott szalonnát és fánkot tűzték, a kosárba a tojást gyűjtötték. Ezt a kocsmába vitték, ott falatoztak mindaddig, míg a legények másik csoportja egy lopott kakassal meg nem érkezett. Délután a kocsmaudvaron rendezték a kakasütést. Egy lukas fazékba tették a kakast úgy, hogy a feje kilátsszon. Az ütésre vállalkozóknak bekötötték a szemét, csépet adtak a kezébe, s megforgatták. Az ütésért fizetni kellett. Ha a kakast eltalálták, a kocsmárosné megsütötte, s ezzel a lakomával fejeződött be a farsang.
Zicsen pl. a legények dobolva mentek végig a község utcáin, és meghívták a lakosságot a kakasverésre. Közben a lányos házakhoz bementek, tojást gyűjtöttek, amelyet eladtak, és kakast vettek az árából. A kakast a réten beásták a földbe, csak a feje látszik ki. A kakasverésre volt bizonyos nevezési díj, aki ezt kifizette, egy hosszú póznát vett a kezébe, bekötötték a szemét, megforgatták, és üthetett egyet. Aki eltalálta, megnyerte, hazavitte a kakast.
A kakasütés tulajdonképpen vidám farsangi ügyességi játék, ritkán fordul elő, hogy a kakas fejét eltalálják. Horváth Alajos írja a gerézdpusztai monográfiában: „Jómagam 30 éven keresztül láttam kakasütést, de csak egy esetet tudok, amikor a kakas az ütőé lett.” Az eredménytelen ütés után a kakast eladták, s az összejött pénzen elmentek a kocsmába mulatni.
| Hamvazószerda |
|
Hamvazószerda a húsvét vasárnaptól visszaszámolt negyvenedik hétköznap, ekkor kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak (latinul quadragesima), amely Jézus böjtölésének és kínszenvedésének emlékezete. A katolikus egyházban a 11. századig ilyenkor késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig utána sem. Az előírások fokozatosan enyhültek, ma hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjt, a nagyböjti péntekeken hústilalom van. (A szigorú böjt azt jelenti, hogy a 18 és 60 év közöttieknek ekkor csak háromszor szabad enniük és csak egyszer szabad jóllakniuk.) A nagyböjt nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell. A bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokásossá. Hamvazószerdán a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük. Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a hívek számára a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma utóbbiból áll a szertartás mindkét nem számára. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, és ezzel rajzolja a keresztet a hívek homlokára a következő szavak kíséretében: "Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel". A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert, és mivel a hamu mosószer, és alapanyaga a szappannak is, egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe. Hamvazószerdát másként böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek", "zabálócsütörtöknek". Ezen a napon ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás "kötelező" volt, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Ez a megnevezést az egy héttel korábbi, a hamvazószerdát megelőző csütörtökre is használták, és valószínűleg a két nap szokásai egybemosódtak. Hazánkban évek óta ezen a napon rendezik a magyar gasztronómiát népszerűsítő torkos csütörtök akciót, az ebben résztvevő éttermekben féláron fogyaszthatnak a vendégek. |
| ujszó.hu |