2019. 04. 22., hétfő, 09:53
A húsvéthétfő ma mindenütt az ünnepköszöntéssel, a közismert locsolással kezdődik. Erről azt kell mondanunk, hogy nem eredeti somogyi népszokás. Mégis sokan járnak locsolkodni, újabban pedig gyakoriak a tréfás, nemritkán pikáns locsolóversek is.
Gönczi a Somogyi gyermek című könyvében kategorikusan kijelenti: „Somogyban a nép gyermekei között az ún. húsvéti öntözés egyáltalán nincs meg.” A Csánki-féle 1914-ben megjelentetett megyemonográfia a következőket írja: „Húsvétkor az öntözés már nem igen van szokásban.” Minden valószínűség szerint a szerző itt tévedett, a már szó fölösleges, hiszen a locsolás akkoriban kezdett Kelet-Magyarországról átterjedni a Dunántúlra.
A locsolást fiúk végzik, fölkeresik a lányos házakat, elmondanak egy locsolóverset, ezek közül a következő a legismertebb:
„Zöld erdőben jártam,
kék ibolyát láttam,
el akart hervadni.
Szabad-e locsolni?”
Mike Györgyi Lábodon egy ritkább változatot gyűjtött:
„Húsvét másodnapján mi jutott eszembe?
Csupros vízipuskám vettem a kezembe.
Elindultam vele hímes tojást szedni.
Adjatok hát, lányok, ha nem sajnáljátok,
De ha sajnáljátok,
Itt a vízipuskám, rögtön megázhattok.”
A húsvéti locsolóversek többnyire nem népköltészeti alkotások, elterjedésüket a kisiskolás olvasókönyvek segítették elő. Újabban gyakoriak a tréfás, nemritkán pikáns locsolóversek is.
Például 1997-ben Kaposváron a következőt is mondták:
Van nekem egy locsolóm,
Nem kölni van benne,
Ha én aztat elővenném,
nagy sikoltás lenne!
A köszöntővers elmondása után vizes kölnivel, újabban különböző parfümökkel meglocsolják a lányok, asszonyok haját. A locsolkodókat hímes tojással jutalmazzák, a rokongyerekeknek pénzt is adnak, süteménnyel, üdítővel, borral kínálják meg őket.
Van ahol a legények kisebb csoportokban járják a falut, és a lányokat vödör vízzel, szódásüveg vízével öntözték meg. Somogyaszalóban annyi főre terítettek, ahány legényt vártak locsolni. Azt tartották, hogy akihez a legtöbb locsoló megy, az hamarosan férjet talál.
Újabban a locsolást nemcsak fiúk, legények végzik, hanem a fiatalabb házas férfiak is fel szoktak kerekedni, és meglocsolják a rokonság és a baráti kör lányait, asszonyait. Ezt természetesen nem ajándékért, hímes tojásért teszik, hanem tiszteletből, s egyúttal jó alkalmat teremtve a húsvéti beszélgetésre, poharazásra.
A locsolás eredete:
A húsvéti locsolás ősi katarktikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.