2019. 04. 11., csütörtök, 09:21
A magyar költészet napját 1964 óta ünnepeljük József Attila születésnapján, vagyis április 11-én. Ezen a napon mindenhol verset hallhatunk, az utcákon, kávézókban, iskolákban, színházakban, rádióban, tévében, sőt még a közösségi oldalakon is.
Ezen a napon, minden évben irodalmi estékkel, könyvbemutatókkal, találkozókkal és verssel tisztelegnek a költő és a költészet előtt.
Országszerte, sőt a határon túl is sok rendezvényt szerveznek a magyar költészet ünnepére, ahol verskedvelők ünnepelhetnek együtt, a verseket nem szeretők pedig talán megkedvelik őket. Manapság ismét divat lett verseket, olvasni, hallgatni, esetleg költeni, manapság elég sok eseményt szerveznek a fiatal költőknek, akik ilyenkor is szeretik hallattatni magukat, így a klasszikus versek mellett, friss kortárs művekkel is találkozhatunk ezen az ünnepen.
Természetesen ezen a napon a legtöbb embernek a klasszikus költők jutnak az eszükbe, mint József, Kölcsey, a Nyugat teljes nemzedéke, de senkiről nem szabad megfeledkeznünk. Nekünk pedig jó lehet megállni egy pillanatra és elgondolkozni azokon a témákon, amelyeket a költők próbáltak és próbálnak folyamatosan megfejteni, bár valószínűleg mi sem tudjuk majd összerakni a puzzle darabkáit. Egy-egy vers arra is képes lehet, hogy az egész életünket meghatározza és átölelje, szinte mindenkinek van egy kedvenc verse, ami végig követi őt az élete során és segít neki, erőt ad.
József Attila - Tiszta szívvel
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.
