2018. 11. 12., hétfő, 19:45
Vuncs István képeiből készült kiállítás hétfő délután a Somogy Megyei Kormányhivatal Galériájában. Vuncs István Kaposvár egyik ikonikus alakja, aki mind a sajtó oldaláról, mint a Kapos Televízió korábbi gyártásvezetője, mind pedig a képzőművészet oldaláról, mint a Somogyi Fotóklub volt tagja is sokat tett hozzá Kaposvár kulturális életéhez.
Két tengelye van Vuncs István munkásságának: az egyik Somogy megye, a másik pedig Erdély. Viszont szinte mindegy is, hogy éppen hol jár, objektívje mindig képes megfogni minden helység, minden erdő, minden arc elillanó őszinteségét, egyszerűségét és igazságát.
– Minden itt kezdődött, Kaposváron. Itt születtem, nekem ez a város adott mindent, és lassan már itt élek hetven éve, úgyhogy minden ide köt – mondta el nekünk Vuncs István, majd pedig rátért másik nagy szerelmére, Erdélyre.
– 1973-ban jártam ott először, még rendszerváltás előtt, így nem lehetett csak úgy elhagyni az országot. Majd később, 1996-tól szinte kétévente jártam ki Romániába, Erdélybe. Csináltam filmeket székelyföldön a tévének, meg ugye fotóztam rengeteget, és így számos barátra tettem szert. Sajnos sokan ezek közül a barátok közül már elunytak, de az élméynek, amiket együtt szereztünk örökké ki fognak tartani – mesélte el nekünk a fotóművész.
Képeivel Vuncs István mindig arra vállalkozik, hogy ne az átlag túrista szemén keresztül mutassa be ezeket a tájakat, vagy ha mégis egy nyaraló bőrébe bújik, akkor igyekezzen olyan oldalait megmutatni a tájnak, ami felett egy átlagos szempár tovasiklana. Mondhatni arra sarkalja a közönségét, hogy a járatlanért igenis hagyja el a járt utat. Azonban ezen kívül még egy jó tanácsot is tartogatott olvasóink és a jövő fotósai számára:
– Fontos az, hogy az ember pontosan exponáljon, pontosan válassza meg a képkivágást, hogy minél kevesebb utómunkája legyen. A számítógépek ebben sokat segítenek. De a legfontosabb, hogy sose hagyjuk abba a tanulást és saját magunk képzését. Sok kiállítást nézzünk meg, és tanuljunk egymás munkáiból, sikereiből és hibáiból, ne másoljunk, hanem tanuljunk. Illetve sokat olvassunk arról a tárgyról, tájról vagy személyről amiről-akiről szeretnénk fotókat készíteni, arról, amit meg akarunk mutatni másoknak, a mi objektívünkön keresztül.
