2018. 10. 29., hétfő, 11:30
Mindenszentek, Halottak napja és a Halloween. Ezen a héten elhunyt családtagjainkra, szeretteinkre és hozzátartozóinkra emlékezünk, látogatjuk meg sírhelyeiket és gyújtunk mécseseket az emlékükre. De vajon mi is a különbség Mindenszentek és a Halottak napja között, és mégis miért faragnak az emberek tököket?
Mindenszenteket, az üdvözült lelkek napját november elsején ünnepeli a katolikus keresztény egyház és követőik. Mindenszentek a megdicsőült Egyház ünnepe, azaz azokra a szentekre emlékezünk meg, akiknek nincsen saját ünnepe. Úgymond „kisebb” szentek ünnepe a Mindenszentek, amit III. Gergely pápa vezetett be újra a 8. században. Így elsején nem saját, hanem a katolikus egyház megdicsőült halottaira emlékeznek a gyertyagyújtók. Ettől függetlenül sokan ilyenkor mennek el letisztítani és rendbe tenni hozzátartozóik sírjait. A krizantén virág a halottak virága Magyarországon, ezért elég sok sírhelyet szokott díszíteni ebben az időszakban. Egy másik szokás ezen az estén a mécses gyújtás a temető nagy keresztjénél, a „mindenki” keresztjénél, ahol imát mondanak és megáldják az új sírokat.
Az angolszász hagyományokban, a mindenszenteket megelőző nap, 31-én van még egy ünnep, a Halloween, melynek hagyományai szépen kezdenek átcsordogálni a magyar halottak hetébe. „All hallow’s eve”, röviden csak Halloween, eredetileg pogány ünnep volt, ahol a boszorkányok, démonok és kísértetek jelenlétét ünnepelték a druidák. Később ez az időszak pont ezeknek a lényeknek az elűzéséről, ördögűzésről és kísértetvadászatról szólt. Napjainkban a beöltözés, a szórakozás és a vidámság időszaka, mikor a gyerekek szörnyetegeknek öltöznek be, hogy elvegyüljenek az ilyenkor az emberek között járó kísértetek és szörnyek között, és házról házra járva édességet kérnek az ott lakóktól, és cserébe nem fognak csintalankodni a házuk környékén. Ez a „trick or treat” azaz „csokit vagy csalunk” hagyománya. Egy másik fontos szimbóluma az ünnepnek a töklámpás, „Jack’o Lantern” faragása. Nevét egy furfangos, és részeges kovácsról kapta, aki átverte az ördögöt, viszont halála után a pokol és a menny között ragadt, és egy örökké izzó fadarabbal kitömött töklámpással járja mai napig a világot.
A Halottak napja, november 2. zárja a halottak hetét, ami a magyar hagyományok szempontjából a legfontosabb mind közül. A legtöbben ezen a napon keresik fel a temetőket, és gyújtanak mécseseket és gyertyákat elhunyt szeretteik emlékére. A keresztény hagyományok szerint ez a nap a még meg nem üdvözült, a purgatóriumban rekedt lelkek ünnepe, azonban napjainkra sokkal inkább egy általános, vallástól független, elhunytakra való megemlékezésről szóló ünnepnappá alakult át a Halottak napja. Ezen a napon a legfényesebbek a temetők, és ilyenkor borulnak virágba a sírhelyek, elsősorban itt is a krizantémé a főszerep. Számos néphagyomány és babona tartozott ehhez az időszakhoz, mint például a mosási tilalom vagy az esőolvasás, melyeket már nagyrészt magunk mögött hagytunk.
