2018. 09. 11., kedd, 16:50
Kaposvár három napig egy igaz rock fesztivállá változott a Miénk a Város ideje alatt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az Eurovíziós versenyzőnk, az AWS is adott egy hatalmas koncertet a Kossuth téren. Siklósi Örssel és Schiszler Somával beszélgettünk a bandáról és az elmúlt év tapasztalatairól.
Régebben jártatok már Kaposváron, még a Grimaszban is voltak fellépéseitek. Milyen szálak kötnek titeket a városunkhoz?
- Igen, még a Szivárványban is volt koncertünk, a Grimasz előtt pedig a Pogo Centerben is. Roni, a dobosunk például Kaposváron született, és négy éves koráig itt is élt. Varga Gergő barátunk, aki Soma előtt volt a basszerosunk szintén kaposvári. Úgyhogy nagyon kedves kaposvári ismerőseink vannak. Ági néni, aki éveken keresztül eltűrt minket, amikor idejöttünk a Gergőhöz zenélgetni meg iszogatni, meg persze Varga Zsóficka, aki éveken keresztül járt velünk merch-elni, és aki a mai napig lektorálja és javítja az AWS dalszövegeit.
Úgyhogy mi nagyon szeretünk ide járni, mindemellett pedig megfürödtünk már Kaposvár összes gyönyörű szökőkútjában is, úgyhogy ismerjük kívülről belülről is a várost.
Elég tündérmesébe illő utazás volt a Daltól az Eurovízióig vezető utatok. Sikerült már feldolgozni a történteket vagy még mindig álomszerű az egész?
- Nem tündérmesének neveznénk, hanem sokkal inkább rémálomnak. Kívülről persze másnak tűnik ez az egész. Nyilvánvalóan voltak jó részei is ennek az egésznek, meg nagyon sok mindenből tanultunk, és sokkal okosabbak lettünk. Sok pozitív élményünk volt, de ez az egész eléggé távol áll a mi attitűdünktől és felfogásunktól, és attól, amit képviselünk.
Azonban azzal, hogy bekerültetek a Dalba és végül az Eurovízióba, úgy nagyon sok új rajongóra tettetek szert. Ez befolyásolt titeket a zenéléshez és zeneszerzéshez való hozzáállásotokban?
- Igen, abszolút. Sokkal keményebb lesz az új album! Pont az volt a gondolatunk, hogy most csinálhatnánk rádiókompatibilisebb számokat, ezzel szemben az új albumunk, aminek Fekete Részem lesz a címe, és október elején fog megjelenni, sokkal zúzósabb és keményebb lesz, mint amilyen eddig volt. Sőt még a popos dal is, mert minden AWS lemezen van egy popnóta, sokkal ütősebb lesz, mint bármelyik másik.
Mindenesetre a győzelmetek elég jó indikátora volt annak, hogy van Magyarországon egy közönsége a stílusotoknak, és igény a metál zenére. Mint gondoltok, ez jelentheti egy esetleges reneszánszát a zsánernek?
- Ezt sajnos nem tudjuk, egyelőre még tesztfázisban vagyunk, de mindannyian reménykedünk benne, hogy van és lesz is ilyen. Az viszont biztos, hogy nagyon sok metál zenekar nagyon jól fut jelenleg, és sokkal jobban kapkodják őket, mint pár évvel ezelőtt, és maga a szcéna is nagyobb, mint ezelőtt volt. Viszont, hogy áttudja-e venni azt a szerepet, mint amit a 2000-es évek elején, a kilencvenes évek végén képviselt Magyarországon, azt nehéz lenne megmondani.
Még azt is néznünk kell, hogy városi rendezvényeken, ahol például egy alter zenekar tökéletesen működik, ott milyen lesz a fogadtatásunk és hogyan fogadja be a közönség a miénk és a miénkhez hasonló zenét. De reméljük, hogy sikerül egy kicsit áttörni az erkölcsi és a stilisztikai gátakat.
Ebben a misszióban nagyon sokat segít, hogy a zenéteknek és a szövegeiteknek van egy nagyon személyes kötődése és jelentése, elég csak a Viszlát Nyárra vagy a Késő Szólamra gondolnunk. Van-e számotokra, különösen számodra Örs, egy ilyen terápiás aspektusa a zenélésnek?
- Szerintem mindannyiunk számára ezt jelenti a zene. Nemcsak a bandán belül, hanem általánosságba véve is. Ez nagyon erősen jellemző a legtöbb zenére, a metalra különösen. Nekünk ez valahol erről szól.
Ha van valami problémád azt ki kell írnod magadból, mert én hiszek abban, hogy ha elénekled és elüvöltözöd a bajaidat, akkor onnantól kezdve sokkal könnyebben tudsz érvényesülni az életben, és sokkal jobban is érzed magad utána a hétköznapokban.
Úgyhogy én hiszek a metálnak a terapeatikus mivoltában és gyógyító erejében.
Egy visszatérő alak, egy önálló karakter a dalaitokban Budapest. Mi okozta ezt az imádom-utálom kapcsolatot a fővárosunkkal?
- Elsősorban az, hogy ott élünk. Számunkra ez azért egy elég nagy váltás volt. Mi nagyrészt Budakesziről és Pátyról, Soma pedig Solymárból származunk. Mindannyiunk számára egy nagyon gyors és nagyon hirtelen jött változás volt, hogy beköltöztünk Budapestre, és ezzel megindult a tényleges felnőtté válásunk.
Ez nagyon sokáig egy fájó pont volt számunkra, hogy ott kellett hagynunk a jó kis nagyváros melletti falunkat, és már nem ismer minket a közértes néni.
Elsőre ez egy elég traumatikus élmény volt. Most már egyébként azt kell mondanom, hogy egészen szeretem a fővárost, úgyhogy már nem is annyira őszinte, amikor a Budapest című számunkat éneklem.
A Viszlát Nyárból készítettetek egy angol verziót is, és az első albumotokon vannak angol számaitok is. Gondoltatok arra, hogy visszanyúltok ehhez a koncepcióhoz, és újra angol számokat írjatok?
- Olyan nem lesz, hogy céltudatosan angol számokat fogunk írni. Viszont azáltal, hogy az Eurovízióra kijutottunk sok új emberrel ismerkedtünk meg és sok új emberrel ismertettük meg a zenénket, ezért az új albumról le fogunk majd fordítani egy dalt angolra.
Mondtátok, hogy most jelenik majd meg az új albumotok, októberben. Milyen új projektekre számíthatunk tőletek jövőre, milyen együttesekkel volt szerencsétek vagy szeretnétek még együtt dolgozni?
- Nagyon sok kollaborációs tervünk van. A Cloud9+ zenekar csinált egy feldolgozást a Viszlát Nyárból, és most meg is csináljuk ezt verziót rendesen, és ebből érkezik is majd egy kis meglepetés is. Másrészt pedig érkezett egy Osszián feldolgozásunk is a hatalmas Osszián Jubileum alkalmából. Volt szerencsénk nekünk is részt venni a feldolgozók hosszú sorában. Ezeken felül még szeretnénk egy nagyon kedves magyar előadóval együtt egy számot csinálni, de ez egyelőre maradjon, meglepi. Mindezek mellett szeptember 27-én lesz egy akusztikus koncertünk a Madách Színházban, amit a Useme-val együtt fogunk elkövetni. Nagyon különleges lesz.