2017. 11. 08., szerda, 00:02
A legnagyobb írók közé verekedte be magát a dedikált könyvek piacán a göllei születésű Fekete István. Legutóbb a Vuk című könyvét 150 ezer forintért vette meg egy gyűjtő. Most a Darabanth Aukciósház novemberi nemzetközi árverésén már tucatnyi ajánlat érkezett a göllei tanítónak, Rácz Ferencnek ajánlott kötetre.
Legutóbb azzal a hírrel került címoldalra a neves somogyi író, hogy eladták tízmilliomodik könyvét, s Jókai mellett a legolvasottabb magyar szerző. Most Csonka Krisztiántól, a Darabanth Aukciósház ügyvezetőjétől lapunk megtudta, hogy a ritka könyvek közt is egy Jókai Mór, Hamvas Béla és Fekete István dedikáltra legnagyobb az érdeklődés. Egy korábbi árverésükön már szerepelt egy Fekete István által írt karácsonyi képeslap, amelyet szintén a göllei születésű Rácz Vali színésznő édesapjának küldött. Ezt is sokra becsülte a gyűjtői érdeklődés, majd’ ötvenezer forintért kelt el.
Fekete István 1900. január 25-én született a Somogy megyei Göllén, Fekete Árpád és Sipos Anna első gyermekeként. Nagyapja Fekete Antal az Esterházyak hercegi építésze. Édesapja a falu kántor-tanítója volt 1889-től. Apját a falusiak keménykezű, szigorú, szorgalmas és tisztességes emberként ismerték meg, aki nem csak tudásával, hanem mint gazdálkodó is kivívta a helyiek tiszteletét. Élete első tíz legmeghatározóbb évét Göllén élte le. Később is csak itt érezte igazán jól magát.
Gölle népe és földje visszaköszön írásaiban. Az egyik legismertebb alakja, a Tüskevár (1957) Matula bácsiját is egy göllei emberről, Puska András uradalmi csőszről mintázta, akinek a beceneve valóban Matula volt, mivel a faluban sok Puska nevű család élt. Később 1910-ben elköltöznek Kaposvárra, a jobb iskolázási lehetőségek miatt. Az első irodalmi sikerét egy pályázat hozza meg. 1936-ban a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság regénypályázatán A koppányi aga testamentumával első díjat nyer. Hitvallása miatt 1946-ban indexre kerül. Egy nap az ÁVO elviszi, súlyosan megverik, fél szemére megvakul, egyik veséjét szétverik, orrát, négy bordáját eltörik. A János kórház előtt kidobják, ahol két arra járó talál rá. 1948-ben vallásossága, és a Zsellérekben leírtak miatt eltávolítják a munkahelyéről is. A tragédiák sora ezzel nem ért véget. Lánya apácának állt, de a rend feloszlatásakor külföldre emigrált. Fia részt vett az 56-os Széna téri harcokban, de miután leverték a forradalmat, kénytelen Amerikába emigrálni. 1955-től jelenik meg számos, mai napig népszerű regénye: Tüskevár (1957), Bogáncs (1957), Téli berek (1959), Vuk (1965), Hú (1966)…
Fekete István 1970. június 23-án hunyt el, először a Farkasréti temetőben búcsúztak el tőle, majd 2004-ben Göllén temették újra feleségével és hűséges kutyájával, Bogánccsal. A most árverésre kerülő regénye, a Hú egy elgondolkodtató mű szabadságról, rabságról, jóról, rosszról, álmokról, a természetről. Életében meghatározó szerepet játszottak a barátok. Olyanok, mint Kittenberger Kálmán, az író, vadász, szerkesztő, Csathó Kálmán író, rendező, Széchényi Zsigmond író, vadász. Ilyen barát volt Rácz Ferenc a göllei kántortanító is.
Rácz Ferenc, Rácz Vali színésznő, énekesnő apja 1910-ben került a göllei kántortanítói állásba, miután Fekete Árpád és családja Kaposvárra költözött, és itt is nevelte szigorú elvek szerint a tanulókat egészen 1948-ig. A göllei római katolikus templomban két falfestménye őrzi az emlékét sokoldalú munkásságának. Fekete István később barátságba került Rácz Feri bátyámmal, még 1966-ban is leveleztek, amikor is megjelent új regénye, a Hú, amit dedikálva elküldött régi-régi göllei barátjának.
A kötet árverése kapcsán felhívtuk Kovács Jenő göllei polgármestert, aki elmondta, sajnos nekik nincs pénzük a falu múzeumának tárgyi bővítésére, ilyen formában. (A múzeumot egyébként magánerőből újították fel, tehát tart még a „Fekete átok”, egyetlen fillér pályázati pénzre sem tartották őket érdemesnek – A szerk.) Nem is venné jól ki magát, ha az önkormányzat licitálna, azt azonban örömmel venné, ha a győztes a kötetet eladná vagy a göllei Fekete múzeumnak ajándékozná. A hét Fekete István-emlékhely egyikének, a dombóvári magánmúzeumnak vezetője, a göllei származású Bodó Imre is indul majd a vetélkedésen. Ő még személyesen ismerte Rácz Ferenc tanítót, s mindkét családdal jó kapcsolatot ápolt. Negyvenezer forintot szánna rá, akárcsak Szollár András, mestervadász, magyar bajnok skeetlövő, a siófoki Fekete István vadászterem vezetője. Az utóbbi elmondta, a múzeum javára szívesen lemond a szép kötetről, s ha nyer, mindenképpen karitatív elképzelései vannak a könyvvel…
