Sarlós Boldogasszony napja dologtiltó nap volt

2017. 07. 03., hétfő, 11:02

Az ünnep alkalmából a római katolikus egyház a Biblia egyik közismert jelenetéről, Szűz Máriának Szent Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg. A népi elnevezés azzal magyarázható, hogy régen még sarlóval arattak, s ez női munka volt.

A Mária kegyhelyeken (Andocs, Segesd) búcsúnap.

Júliustól az ősz végéig a hagyományos paraszti világban egymást érték a nehéz munkák, ebben az időszakban szüneteltek a dramatikus népszokások. Az egyes kalendáriumi jeles napokat azonban számon tartották, elsősorban időjárásjósló vagy más gazdálkodási jellegű hiedelmek, szabályok kapcsolódtak hozzájuk.

Sarlós Boldogasszonyra Kapolyon az a regula vonatkozik, hogy ezen a napon nem szabad aratni, mert a kepékbe belecsap a villám. Buzsákon az asszonyok számára dologtiltó nap, nem volt szabad kenyeret sütniük. Táska községben ez a nap fogadott ünnep, nem dolgoznak, többször harangoznak, misén vesznek részt. Ezzel az 1930-as július másodiki jégverésre emlékeznek, amikor itt tojás nagyságú jegek estek, és megsemmisítették az termést.

A mesztegnyőiek szerint a „Sarlós napi esső negyven napig tart.” A boldogasszonyfai németek már mértéktartóbban mondják, szerintük akkor még tíz napig tart a rossz idő.

A bibliai negyvenes szám rejtezik a lábodiak kalendáriumi időjóslásában is:
„Sarlós Boldogasszony napja
hat hétig az időt egyformán tartja.”

A Bibliában:

Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagy latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis.

Az ünnep elnevezése a kereszténység előtti időre utal, a Boldogasszony kifejezés valószínűleg egy ősi istennő neve. Gellért püspök tanácsára kezdhették el használni Szűz Mária szinonimájaként a 11. században. Az egyházi ünnep viszonylag későn, csak a 14. században terjedt el, s mivel egybeesett az aratás kezdetével, a népnyelv sarlós jelzővel illette. Nemcsak a név, hanem az ünnep is pogány eredetű, eredetileg a betakarítás, a nyári munkálatok jeles napja volt.

Népi hagyományok:

Az aratás során nem vágtak le minden búzaszálat, hanem néhányat országszerte meghagytak az ég madarainak, vagy (pl. Rábagyarmaton és Domoszlón) Szent Péter lovának, ha arra jár.

Az Ipoly mentén úgy tartották, hogy ha Sarlós Boldogasszony napján esik az eső, utána még 40 napig esni fog.

 

Ezeket olvasta már?