2017. 05. 10., szerda, 10:10
Arany János, Karinthy Frigyes és Mindszenty József hercegprímás dedikációja, a középkori Erdély legszebb ezüstpénzei, az orosz cári család gyémántgyűrűje, Uitz és Czóbel Béla képei társaságában Takáts Gyula Kossuth-díjas költő egy szép pasztelljét fedeztük fel a Darabanth Aukciósház tavaszi nemzetközi árverésén.
Takáts Gyula költői igézete, valóságos múzsája volt a szőlő és Becehegy. Babits Mihály például egyik írásában arról emlékezik meg Szekszárdon csak az számított komoly embernek, akinek volt szőlője, ő maga is egy présház előtt írta a Halálfiait, míg Mészöly Miklós költő a Saulust egyenesen a szekszárdi szőlőhegyen. Takáts Gyula előbb Becehegyen, majd a Zselic lankáin ápolta kedves tőkéit. A becehegyi szőlőjében sok neves író költő megfordult Fodor Andrástól Weöres Sándoron át Berda Józsefig. A költőnek ezt a szőlőjét keresztfia, egy ismert kaposvári agrármérnök, míg később a zselici birtokot a nemrég elhunyt kaposvári helytörténész-író, Lévai József György segítette gondozni.
- Örömmel vettük listába a kaposvári neves költő pasztelljét – mondta lapunk érdeklődésére Csonka Krisztián, a Darabanth ügyvezetője. Takátsról tudjuk, hogy nemcsak kiváló költő, de remek illusztrátor is volt. Dedikált könyvei és kéziratai is általában a legjobb árat érik el, így ez a különlegesség, amely ráadásul szeretett balatoni szőlőjében, Becehegyen 1962-ben készült, ritkaságnak is számít.
Húszezer forint a kiindulási ára, május 27-ig lehet rá licitálni az interneten.
A nemzetközi árverés még tartogat egy rangos „somogyi” könyvet, a Csurgón letelepedett Nagyváthy János Szorgalmatos mezei gazdáját. Az 1791-ben magyar nyelven kiadott kiváló gazdálkodási alapmű - becses gyűjtői ereklye. Nagyváthy a somogyi főispánnak, Széchényi Ferencnek ajánlotta könyvét. A két kötet földműveléssel, állattenyésztéssel, kertészettel, erdészettel és szőlőtermesztéssel foglalkozik. A gyűjtői ritkaság általában félmillió forint felett kel el az árveréseken. Ennek a kötetnek külön érdekessége, hogy egykor azé a Rosthy Pál táblabíróé volt, akit az 1795-ös jakubinus perben először halálra ítéltek, majd börtön „kegyelemmel” enyhítették büntetését...