2017. 04. 16., vasárnap, 08:44
A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Számos népszokás és hagyomány kötődik hozzá.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. Húsvét napja a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé.
A húsvéti ünnepkör Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepével, a húsvét előtti virágvasárnappal kezdődik. Ekkor körmeneteket tartanak, ilyenkor van barkaszentelés is. A nagyhéten belül a húsvéti szent három napon, azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.
Nagycsütörtök Krisztus utolsó vacsoráját az Olajfák-hegyén, majd elfogatását, és szenvedéseinek kezdetét idézi. Nagycsütörtököt szokás zöldcsütörtöknek is nevezni, és a jó termés reményében, valamint a böjt okán rendszerint valami zöldet, pl. spenótot fogyasztanak a hívők. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába „mennek”, és csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Liturgikus eredetű szokás a nagycsütörtöki lábmosás, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat. Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje. A katolikus liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, s leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.
Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de – miként az evangélium szerint előre megmondta – harmadnapra, azaz húsvétvasárnap feltámadt. Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt. 
Húsvétvasárnap a feltámadás vasárnapja, a keresztények a feltámadt Krisztust ünneplik. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya is. Ehhez a naphoz munkatilalom kapcsolódott: nem söpörtek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Húsvéthétfő a locsolkodás, a vidámság napja. Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A húsvéti ünnepkört a húsvét nyolcadát záró vasárnap (tehát a szent szombatot követő nyolcadik nap), a fehérvasárnap zárja. A fehérvasárnap szakrális tartalma a katolikus egyházban a halottakról való megemlékezés, a „halottak húsvétja”.
