2016. 11. 05., szombat, 17:05
Nemrégiben Kaposváron mutatták be Cey-Bert Róbert Gyula magyar-török trilógiájának második kötetét, a Végvári oroszlánokat. A szerző ismert a felvidéki olvasóközönség előtt is, Dr. Csámpai Ottó, a nagyszombati egyetem professzora írta az alábbi cikket a kaposvári könyvbemutatóról.
A most megjelent könyv hátlapján többek között ez olvasható: Az 1956-os szabadságharc 60. évfordulóján megjelent könyv a XVI. századi vitézek hazaszeretetének bemutatásával összeköti a hazáért harcba szálló végvári hősök rendületlen eltökéltségét az ötvenhatos szabadságharcosok vitézségével, áldozatvállalásával. Ennek ellenére sétálva Kaposvár Fő utcáján a bemutató előtt, némi aggodalommal gondoltam a rendezvényre. Az utcán egy T-34-es szovjet harckocsi, rajta gyerekekkel pózolva szüleik fényképezőgépei előtt. A hangszórókból az „Avanti ragazzi di Buda” dallama szól. A lámpaoszlopokon plakátok, amelyeknek képei felidézik 56 októberének forradalmi hangulatát. Az egyik plakátról Mindszenty bíboros szigorú, de jóságos arca tekint a járókelőkre… És mindehhez hozzájárul a Parlament előtti véres budapesti sortűz évfordulója!
Lelkem mélyén azon aggódom, hány embert fog érdekelni egy könyv, amelynek története a török időkben játszódik, a legújabb kori szabadságharcunkat felidéző hangulatban? Mennyien fognak megjelenni a könyvbemutatón? A bemutató színhelye előtt csak egy-két ember lézengett. Számolom a perceket, még van negyed órám! De a kíváncsiság erősebb: belépek a Megyeháza épületébe és elindulok felfelé az emeletre. A folyosón az egyik TV csatorna épp interjút készít a szerzővel. Ő csak némán int a kezével, hogy menjek be a terembe. Meglepetésemre a terem már teljesen megtelt. Mintha az emberek egész délután itt ültek volna. Csak hátul maradt néhány üres hely. Elvegyültem a hallgatóság között.
Modernkori kalandor
A bemutató a megszokott forgatókönyvvel kezdődött. Hivatalos és baráti üdvözlések, a szerző bemutatása. Az est fénypontja, úgy ahogy az meg volt hirdetve, Kassai Lajos világbajnok lovasíjász beszélgetése a szerzővel. Régi jó barátok – ezért esett a választás Kassai Lajosra. Az Egri csillagokból ismert Dobó esküjével kezdi: „Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!” Az öblös hangon elmondott eskünek nem marad el a hatása: Az emberek ereiben megfagyott a vér, a teremben síri csönd lett. A kérdésekre adott válaszok felidézték a valóban gazdag életutat: A Corvin-közi harcok, emigráció, egyetemi tanulmányok, tibeti buddhista kolostor, burmai harcok, távol-keleti vállalkozások, visszatelepülés Magyarországra, több tucat tudományos és ismeretterjesztő könyv magyar, angol, német és francia nyelven. Számomra ismerős dolgok, hisz pozsonyi előadásain többször felidézte őket. Boldogemlékű Turczel Lajos tanár úr egyszer ezt mondta róla: Ez a Cey-Bert egy igazi modernkori kalandor, de a szó pozitív értelmében. De Cey-Bert az utolsó néhány évet azonban történelmi regényei megírásának szenteli. A magyar történelem legfontosabb eseményeit szeretné regényes formában közreadni.
A hosszúra nyúló irodalmi beszélgetés után váratlanul megszólított, hogy mondjam el én is véleményemet a könyvről. Nem számoltam ilyen szerepléssel, én csak baráti látogatásra érkeztem. De nem lett volna nehéz, hisz engem kért meg, hogy írjak hozzá előszót. Azonban a kaposvári sétám mást hozott ki belőlem:
Cey-Bert Róbert Gyulával 23 évvel ezelőtt, 1993-ban éppen Kaposváron, egy történelmi konferencián találkoztam először. Valószínűleg ő is, ugyanúgy, mint én, ott hallottunk először a 907-es pozsonyi csatáról. Húsz évvel később a magyar őstörténeti trilógia második kötetében megírja a pozsonyi csatával kapcsolatban elhallgatott történéseket. Mert hiszen a kereszténynek mondott Nyugat „Hunguros eliminandos esse! – Irtsátok ki a magyarokat!” hadiparanccsal indította hadseregét a Kárpát-medencében megtelepedett magyarság ellen. Ez nem kerülhetett be a tankönyvekbe.
A most megjelent könyve, az 1551. november 16-i lippai csata egyik mozzanatával kezdődik, amikor Fráter György bíboros, pálos szerzetes rohamra vezeti a lovasságot a török ellen. Az egyháztörténeti adatok szerint ekkor már esztergomi érsek, de az érsekség székhelye már Nagyszombatban van. Egy hónappal később György barátot az alvinci kastélyában I. Ferdinánd parancsára két puskalövéssel és 75 szúrással megölik. Az egyik gyilkosa Sforza Pallavicini zsoldos kapitány.