Margit felhőtől fél, égiháborút vél

2016. 06. 10., péntek, 07:59

Ezt a napot is a Medárdkor kezdődő időjárás-változás várása jellemzi. Esős napnak jósolják, ezért többfelé (pl. Vésén) „hugyos vagy pisás Margitnak nevezik. Ha esik az eső, azt mondják, hogy a Margitok „elpisálták magukat”.

Kapolyban azt tartják, ha esik az eső, nem bikázik föl a hagyma és a retek szára, mer Margit „lepisáta”. Június 10. körül már gyakori a zivatar, erre utal a Lábodon feljegyzett rigmus: „Margit felhőtől fél, égiháborút vél.” Országosan ismert mondás: a Margit-napi esőcseppek, tizennégy napig peregnek.

Margit a görög eredetű latin Margareta régi magyaros formája, a jelentése gyöngy.

A név elemzése:

A Margit név energikus, becsvágyó, akaratos és igen szabadlelkű jellem kialakításában játszhat szerepet. Miközben alkotókész és találékony gyakorlati kérdésekben, sokszor gondja akad egy-egy terv vagy elvállalt feladat befejezésével, mert érdeklődése nagyon gyorsan változik, és ha valami nem köti le a figyelmét, arra nem hajlandó már összpontosítani.

Népi megfigyelések:

Vértanú Szent Margit ünnepe a káposzta-, lenvetés ideje. Alighogy elmúlt a Medárd-veszély, tizedikén Margit okozhatott meglepetést. "Margit felhőtől fél, égi háborút vél" - mondogatták az öregek arra utalva, hogy a zivatar elveri a gabonát és leveri a gyümölcsöt a fáról. Júniusban inkább már száraz, napos idő lenne kívánatos, mert ez a gabonaérés ideje. "A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe" - tartja a népi megfigyelés.

Sokfelé Retkes Margit napjának is nevezték, merthogy a gazdaasszonyok szerint az ekkor elültetett retekmag ígérte a legjobb termést. Másutt e napot Legyes Margitnak titulálták, és az ablakokat zárva tartották, mert különben abban az évben sok lesz a légy. (Állítólag a kötényében hozza a legyeket, és onnan engedi be a konyhába.) Egyes vidékeken "Hugyos Margit"-ként azért tisztelték, mert e napon gyakran esett az eső - nyilván a Medárdot követő gyakori esőzésekre utalva.

Ezeket olvasta már?