2016. 06. 03., péntek, 14:47
Kaposi Mór Ausztriában lett világhírű orvos, de mindig is magyarnak vallotta magát. Szülőföldjéhez, Kaposvárhoz való ragaszkodását névváltoztatásával is kinyilvánította, hiszen Kohn Móric néven született szegény, de művelt zsidó családban, 1837-ben.
Az elemi iskolát az izraelitáknál végezte, majd a Somssich Gimnáziumban tanult. Később családjával együtt Pozsonyba költözött. 1861-ben avatták orvosdoktorrá a bécsi egyetemen, egy évvel később sebészi, majd 1866-ban nőgyógyászati képesítést is szerzett.
A fiatal orvos tehetségére Ferdinand Ritter von Hebra, a bécsi bőrgyógyászati klinika tanára is felfigyelt, aki maga mellé vette asszisztensnek. Ez élete meghatározó eseménye lett, hiszen elsősorban bőrgyógyászként szerzett elévülhetetlen érdemeket. Főnöke lányát, Martha Hebrát 1869-ben vette feleségül. Közvetlenül ezt megelőzően változtatta nevét Kaposira és tért át a római katolikus vallásra. Házasságukból öt gyermek született: három fiú és két leány.
Hebrának és munkatársainak nagyon sok páciense volt, így számos bőrbántalom kórbonctani alapjait tárták fel, ismertették kórlefolyásukat, gyógyításukat, és a bőrgyógyászat területén a kórformák új osztályozását vezették be.
Kaposi 1866-ban a bécsi egyetemen bőr- és nemikórtant tanított, és a szifilisszel foglalkozó tudományág (szifilológia) magántanára lett. S bár munkássága rendkívül széles területet ölelt fel, ezen betegség kutatásához egész életében hű maradt.
Ferdinand von Hebra 1880-as halála után Kaposi Mór vette át a bőrgyógyászati klinika vezetését. Munkássága előrelépést jelentett a bőrgyógyászat szinte minden ágában. Kaposit jó megfigyelőképessége, emlékezőtehetsége, precizitása több kórkép első leírójává tette. Neve 1872-ben íródott be végképp az orvostudomány történetébe, amikor elsőként rögzítette az ismeretlen eredetű multi-
plex pigmentált szarkóma nevű kórképet, melyet később róla neveztek el Kaposi-szarkómának.
A doktor a budapesti kollégákkal is tartotta a kapcsolatot. Közleményei jelentek meg az Orvosi Hetilapban és részt vett tudományos rendezvényeken is. A korszak legtöbb magyar bőrgyógyásza a barátja vagy tanítványa volt. Érdemeit és eredményeit itthon még életében elismerték és nyilvántartották: levelező tagja volt a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek.
1902-ben halt meg Bécsben és itt emeltek elsőként szobrot a tiszteletére, 1908-ban. Kaposváron csak jó néhány évtizeddel később, születésének 150. évfordulóján avattak emléktáblát a neves orvos tiszteletére a bőrgyógyászati osztály épületében. Mellszobrát 1988-ban, a II. Magyar Orvostudományi Találkozó alkalmával leplezték le, mely 2012-ben átkerült az új északi tömb főbejáratához. Az intézmény 1991-ben vette fel a nevét.
