Buszos arcképek: a világ legboldogabb embere

2016. 04. 30., szombat, 13:05

Ezen a héten újabb sorozatot indítunk oldalunkon, melyben az új kaposvári buszokon látható neves elődöket mutatjuk be, ezzel is tisztelegve életútjuk, munkásságuk előtt. Elsőként a kaposvári születésű olimpiai bajnok úszó, Csik Ferenc életébe nyerhetünk bepillantást.

Csik Ferenc, Lengvári Ferenc néven látta meg a napvilágot 1913-ban, Kaposváron.

Édesapja, Lengvári Ferenc az első világháborúban hunyt el, kisfia ekkor alig múlt egyéves. Anyai nagybátyja, Csik László fogadta örökbe, ezért változott a neve Lengváriról Csikra. Édesanyja 1924-ben Keszthelyen nyitott dohányboltot, így került Csik Ferenc is a városba, ahol az érettségiig élt. Itt szerette meg az úszást, hiszen testvérével együtt gyakran úszott a Balatonban. Ferkó már ekkor is kitűnt pajtásai közül, ezzel kezdődött élsportolói pályafutása, a Keszthelyi Törekvésben.

1931-ben az érettségi után került Pestre, ahol a Pázmány Péter Tudományegyetem orvostanhallgatója lett. Eközben a BEAC-ban kezdett sportolni, itt az olimpiai ezüstérmes úszó Bárány István, majd Vértesy József nevelt belőle gyorsúszót.

1934-ben a párizsi Grand Prix-en szerzett aranyérmet, és emellett többszörös magyar és Európa-bajnoki győzelmet zsebelt be.

Az 1936-os berlini olimpián, a 100 m-es gyorsúszás döntőjében a legjobbaknak hitt japán és amerikai sportolókat győzte le. „A világ legboldogabb embere vagyok” – vallotta Csik a győzelem után. Ugyanezen az olimpián 4x200 méteres váltó gyorsúszásban Lengyel Árpáddal, Abay-Nemes Oszkárral és Gróf Ödönnel együtt bronzérmet is szerzett.

Az olimpiáról hazatérő versenyzők valóságos sztárok lettek, de az akkori sajtó Csik Ferenc eredményét emelte ki, amivel kiérdemelte, hogy a hazatérő magyar olimpikonok zászló- és szóvivője legyen az itthoni fogadóünnepségen.

Csik Ferenc Kaposváron kívánta elültetni az olimpiai győzelemért kapott tölgyfacsemetét (ami az ókori olajfaágat hivatott szimbolizálni). Szülővárosában még ugyanebben az évben leplezték le az olimpikon szobrát, amelyet Lányi Dezső készített el. Egy évvel az olimpiai győzelem után avatták doktorrá. 1938-ig úszott versenyszerűen, de ezután sem szakadt el a sporttól. Sportorvosként, sportvezetőként és a Képes Sport szerkesztőjeként is dolgozott.

Négy éve volt házas, kisfia Ferike négy-, lánya, Kati pedig egyéves volt, amikor édesapjához hasonlóan Csik Ferenc is a háború áldozata lett. Sopronban katonaorvosként dolgozott, amikor az egyik utolsó magyarországi légitámadásban életét vesztette, csupán hat nappal a II. világháború vége előtt, 1945. március 29-én.

Testét tömegsírban helyezték el, majd 1947-ben exhumálták, és Keszthelyen helyezték végső nyugalomra. Keszthelyi síremléke a kaposvári szobor alapján készült.