2016. 02. 10., szerda, 14:10
A farsang végi, hamvazószerdai mulatságok legkülönösebbje a kakasütés vagy kakasverés. Ez az Európa más részein is élő néphagyomány Somogyba valószínűleg a német telepesek révén került be.
Az áttanulmányozott néprajzi irodalom szerint hamvazószerdán a következő somogyi községekben volt kakasütés: Bize, Bőszénfa, Gadány, Kaposhomok, Kaposújlak, Miklósi, Nágocs, Pusztaszemes, Zics. Húsvéthétfőn rendezték meg: Gerézdpusztán, Jutában, másutt a szüreti mulatság (Somogygeszti) vagy a búcsú (Csurgónagymarton, Bőszénfa, Mozsgó) látványosságát szolgálta. A pusztaszemesi kakasütést Csánki: Somogy megye monográfiájában is említik. A csurgónagymartoni kakasütés a sajtó jóvoltából világhírűvé vált, hiszen Brigitte Bardot filmszínésznő tiltakozott az ilyen fajta állatkínzás ellen. Ebben a községben – a polgármester szerint – 25-30 éve él ez a szokás, a lakosság ragaszkodik hozzá, a kakasütés bevétele fontos része a búcsúi bál költségtérítésének. Legutóbb (2000-ben) bírósági határozat tiltotta meg a kakasütés élő állattal történő megrendezését.
A somogyi német községekben a kakasütés tojásgyűjtéssel kezdődik. Bizén a koledáló legények nyársat és kosarat vittek magukkal: a botra a házaknál kapott szalonnát és fánkot tűzték, a kosárba a tojást gyűjtötték. Ezt a kocsmába vitték, ott falatoztak mindaddig, míg a legények másik csoportja egy lopott kakassal meg nem érkezett. Délután a kocsmaudvaron rendezték a kakasütést. Egy lukas fazékba tették a kakast úgy, hogy a feje kilátsszon. Az ütésre vállalkozóknak bekötötték a szemét, csépet adtak a kezébe, s megforgatták. Az ütésért fizetni kellett. Ha a kakast eltalálták, a kocsmárosné megsütötte, s ezzel a lakomával fejeződött be a farsang.
Zicsen pl. a legények dobolva mentek végig a község utcáin, és meghívták a lakosságot a kakasverésre. Közben a lányos házakhoz bementek, tojást gyűjtöttek, amelyet eladtak, és kakast vettek az árából. A kakast a réten beásták a földbe, csak a feje látszik ki. A kakasverésre volt bizonyos nevezési díj, aki ezt kifizette, egy hosszú póznát vett a kezébe, bekötötték a szemét, megforgatták, és üthetett egyet. Aki eltalálta, megnyerte, hazavitte a kakast.
A kakasütés tulajdonképpen vidám farsangi ügyességi játék, ritkán fordul elő, hogy a kakas fejét eltalálják. Horváth Alajos írja a gerézdpusztai monográfiában: „Jómagam 30 éven keresztül láttam kakasütést, de csak egy esetet tudok, amikor a kakas az ütőé lett.” Az eredménytelen ütés után a kakast eladták, s az összejött pénzen elmentek a kocsmába mulatni.
