2015. 07. 30., csütörtök, 23:55
Dóra az InstaVers alapítója kaposvári lány, a Munkácsyban végezte a középiskolát. A Kaposvár Moston is blogolt annak idején, ma már az irodalmi élet is felfigyelt kezdeményezésére. Amit elkezdett, egy sajátos tömörített irodalom fogyaszthatóvá tétele a facebook életet élőknek is.
Dóri korábbi írásai a Moston.
Gyorsan oldódó, instant szövegek dekorelemekkel és Instagram filterekkel – a dolog annyira egyszerű és frappáns, hogy az ember elgondolkodik, miért nem ő találta ki. Mondhatjuk, hogy ezek a populáris, közérthető eszközök és médiumok kellenek ahhoz, hogy az emberek olvassák, megszeressék a kortárs magyar költészetet? Többek közt erről is beszélgetett a psmagazin.hu Kele Dórival, az InstaVers alapítójával.
Mi az InstaVers inkább, irodalomra nevelés vagy szórakoztatás? 2 in 1?
Az alapvető állítás, amiből kiindulva létrehoztam az InstaVerset, az az volt, hogy az emberek kevés kortárs irodalmat olvasnak. Az életünk felgyorsult, már a wc-n is Facebookozunk, arról nem is beszélve, hogy alapvetően beragadtunk egy virtuális világba, ahol lájkok és kommentek alapján ítélünk. Ha a megcélozandó közönség ilyen, akkor a „terméknek” ehhez kell igazodni. Az InstaVers alapvetően ezt az igényt szolgálja ki, mert ugyan ki tiltja meg, hogy a wc-n ezentúl ne Parti Nagy Lajost olvassunk? A szövegek rövidsége arra utal, hogy ezek tulajdonképpen ajánlók az adott vershez, éppen ezért mindig a kép alá linkelem, hogy hol lehet megtalálni ezeket a szövegeket teljes valójukban. Tisztában vagyok vele, hogy nem tudom reprezentatívan mérni azt, hogy valójában hány ember olvasta el magát a verset is, nemcsak az idézetet. Az elején direkt néztem a linkeket, de ott is csak azt láttam, hogy hányan nyomták meg a tetszik gombot, nem azt, hogy hányan olvasták el.
Hogyan fogadta a ,,szakma” a kezdeményezést? Melyik volt a legváratlanabb visszajelzés az Instavers kapcsán?
Mivel alapvetően nem egy, csak az interneten működő dolognak szántam az InstaVerset, így több olyan lehetőséget teremtettem, ahol az olvasók találkozhatnak a szerzőkkel, ebből kifolyólag sok kortárs költővel kerültem munkakapcsolatba. Szerveztem felolvasást, háromnapos fesztivált, dedikálást, VOLT Fesztiválos nyereményjátékot (utóbbit Borda Rékával és Basch Péterrel). Volt, akin egyértelműen látszott, hogy imádta, Tóth Kinga például élete legjobb dedikálásának nevezte azt, amikor a mi eseményünkön írta alá a könyveket. Egyértelműen boldogság, hogy a József Attila Kör elnöke, Gaborják Ádám is szereti a projektet, és mindenben támogat. Nem tudom, hogy pontosan a „szakma” mit gondol a projektről, de talán nem is annyira foglalkoztat ez a kérdés. Ezekkel a kis képekkel mindig igyekeztem az aktualitásokat is megragadni, mindenkinek a könyvmegjelenését egy-egy képpel bejelenteni, támogatni, szóval én mindig szeretettel álltam mindenkihez. Az InstaVers az a platform, ahol mindenki megjelenhet.
Egy érdekes esetet azért mindenképpen megemlítenék. A Deák téri aluljáróban rohantam órára, amikor megállított két fiatal lány, és örömködve mutatták a füzetüket, amire egy-egy InstaVers volt ragasztva. Meghatott, hogy ennyire szerették, és ugyan ők nem a szakmához tartoznak, de nagyon jól esett ez a visszajelzés.
Hogyan készül el 1-1 kompozíció? A vershez jön a díszítés vagy fordítva? Honnan merítkezel?
A leghatékonyabban Kaposváron dolgozom, ahol óriási kertünk van, mindenféle zöldséggel és gyümölccsel, plusz a család női tagjai miatt tele vagyunk ékszerekkel, bizsukkal, amik jól mutatnak a képeken. Először szöveget választok, itt fontos szempont az, hogy a vers önmagában jó legyen, és hogy az idézet is megállja a helyét. Ezután kerülnek rá a díszek, a filterek, néha-néha utómunka is szükséges, majd beidőzítem a Facebookon. Sok folyóiratot olvasok, ha felolvasóestre megyek, a fülem automatikusan kihallja azt a részletet, amiből két nap múlva InstaVerset csinálok. Másfél év alatt kialakult egy szűrő, amit a saját olvasásélményeimnél nagyon nehezen teszek félre. Csak akkor nem keresi a szemem az idézetet, ha tudom, hogy be van időzítve legalább egy hónapra előre az oldal.
Emlékszel esetleg, hogy melyik volt a legkedveltebb fotó az Instavers eddigi történetében?
Ó, hát ezt az ember azért figyelgeti… Sokáig vezetett Dékány Dávid, aztán egy Győrfi Kata sorral felrobbantottuk az internetet. Azóta két Závada Péter-sor és a már említett Győrfi Kata szöveg viszik a prímet. Most éppen azt várom, hogy mikor lesz meg az első olyan InstaVers, amin legalább ezer lájk lesz.
Mi a helyzet a slam poetryvel? Írsz/előadsz még slam szövegeket?
Igen, írok, de a nyári időszakban sok fellépés és még több munka várt rám, így kicsit háttérbe szorult az egyéni alkotói munka. Mostanában leginkább átírtam a szövegeket, főleg azért, hogy készüljek a következő bajnokság selejtezőjére. Szeretnék fejlődni. Ha tehetem, inkább olvasok, nagyon le vagyok maradva a könyveimmel, most költöztem, így alig jutott időm bármire. Imádom Bódis Kriszta Carlo Párizsban című könyvét, idén már másodszor olvasom.
Idén te is az 50 tehetséges fiatal közt vagy. Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy kiválasztottak? Miben tud támogatni téged ez a díj, milyen hatással van/lesz az Instaversre?
Elképesztően örültem, sírtam, és azonnal felhívtam a legfontosabb embereket az életemben, még a párizsi barátnőmnek is telefonáltam. Mikor Imolát, az InstaVers dizájnerét felhívtam, kiderült, hogy ő is bekerült. Akkor éreztem igazán nagy boldogságot.
A díjat feldolgozni nagyon nehéz volt. Hatéves koromban kezdtem rajzolni, majd gitároztam, négy nyelven tanultam, folyamatosan különórákra jártam, évekig íjászkodtam, többszörös országos magyar bajnok vagyok. A dicséreteket elengedtem a fülem mellett, addig nem voltam elég jó, amíg magamnak nem feleltem meg. Ha valamit elértem, nem tudtam sikerként megélni, folyamatosan azon járt az eszem, hogy mit kéne még csinálni. Nagyon hálás vagyok a programnak, azzal, hogy a gálát megelőzően folyamatosan képzéseken, tréningeken és változatos szakmai beszélgetéseken vehettünk részt, kialakítottak bennünk egyfajta összetartást. Mindenki elkezdett figyelni azokra a szakterületekre is, ami eddig abszolút perifériára szorult nála. Mindennemű szakmai segítséget megkaptunk a programtól, nagyon odafigyeltek ránk, éreztem, hogy tényleg elismerően néznek ránk. Ennek köszönhetően talán életemben először sikerült örülnöm és megélnem a sikert. Boldogság volt, mentünk a Corinthia Hotelből haza, és mezítláb sétáltam a körúton, miközben Imoláékkal nevetgéltünk. Ja és persze ultimate menőség volt a Zoe Phobic ruhámban és táskámban ünnepelni, innen is köszönöm Ágónak!
Hol tart most az InstaVers, milyen terveid vannak 2015-re nézve?
A fesztivál megszervezése mellett van még egy nagy tervem, amiről felelőtlenség volna még beszélni, de talán az InstaVers történetének legnagyobb dobása lehet. Szeretnék sokat írni, sokat dolgozni, szeretném, ha megtalálnám a lehetőségeket és ha a lehetőségek megtalálnának engem, de leginkább csak jól szeretném érezni magam.
