2014. 10. 23., csütörtök, 13:14
58 évvel ezelőtt tört ki Budapesten a forradalom. A pesti eseményekről már sokat hallottunk, mi most annak jártunk utána, mi minden történt abban a bizonyos 11 napban városunkban. Ebben Szigetvári György, Kaposvár Díszpolgára van segítségünkre.
- Harminc éves voltam akkor, és a Somogy Megyei Építőipari Vállalat főmérnökeként dolgoztam – emlékezett vissza Szigetvári György. Jól jellemzi a kort az, amiket a vállalat akkor épített: A Füredi I-es és II-es, az Államvédelmi Hatóság laktanyái, de ekkor készült a nagyatádi, a marcali és a tabi kaszárnya és a taszári reptér is. Ugyanígy Tito ellen a drávamenti határsáv is. Mindezekről azonban, csak számokban szabadott beszélni, így mint 50/9, 50/146, talán így nem jönnek rá az emberek, mi készül. Az építőipari vállalathoz 300 munkaszolgálatos katona, és 240 rab volt beosztva. Többségükben nők, egykori úrhölgyek, de volt közöttük okleveles mérnökök, több egykori miniszter, de rabruhát húztak Szász Endrére, és Aczél Györgyre – akkoriban Appel Henrik – is. Mindszenty fegyházban, Nagy Imrét eltávolították. Nagyüzemben működtek a munkatáborok, az ÁVH-é volt a legfőbb hatalom, a magyar himnusz helyett pedig az Internacionálét kellett énekelni.
Ilyen légkörben sokan joggal érezték, nem jól mennek a dolgok, változtatni kell…Kaposvári, fiatal értelmiségiek 1954-ben létrehozták a Zrínyi-kört, ezzel párhuzamosan az országban sorra éledtek a hasonló mozgalmak, a reformok és a jobbítás szándékával. 1956. október 19-én a Csillag folyóiratban Somogyi összegzés címmel megjelent egy cikk, Márkus István tollából. Ebben az igazságot írták le a rendszerről, a termelőszövetkezetekről, és nem az állampárt által diktált hazugságokat. A cikk szerzőjét meghívták előadónak, amelyet eredetileg az akkori tiszti klubban, a jelenlegi püspöki székházban tartottak volna, de nem fértek be, így elfoglalták a Vörös Csillag mozit. Megjelent itt Dobi István korábbi miniszterelnök, és felszólalt Tildy Zoltán egykori köztársasági elnök is. – Nincs félelmetesebb dolog, mint amikor egy nemzet hallgat – mondta. A hangulat olyannyira forró lett, hogy kimondták követelésüket: Keressük meg Nagy Imrét, legyen ő a miniszterelnök! Másnap a főrendező megszakította az színházi előadást, és bejelentette: Budapesten kitört a forradalom!
A hírek hallatán október 26-án Kaposváron is tüntetés kezdődött, a Vaskombintátból a tömeg Petőfi szoborhoz vonult, ahol felhangzott a Szózat és a Nemzeti dal is. A tömeg egyszerre kiáltotta: A magyarok Istenére esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! - Az oroszok menyjenek ki! - hangoztatta Kunszabó Ferenc, őt később 16 évre ítélték. Október 29-én már a laktanya előtt gyülekezett a nép, szerették volna átállítani a katonaságot az oldalukra. Legalább ezer ember gyűlt össze, amikor egyszer csak feltűnt egy tank, szemben velük, és az ágyúját a tömegre állította. Egyszer csak felcsapódott a teteje, és kinézett rajta egy főhadnagy. – Mit akartok? – kérdezte. – Álljon át a hadsereg, és a katonák szedjék le kalapjukról a vörös csillagot! – A ti zsebetekben is ott a vörös csillag – mondta a tiszt. Válaszul 3466 forint repült a tankra, amit később a Vöröskereszt kapott meg. Ezután a tömeg élén a fellobogózott tankkal, átvonult a Kossuth térre.
- November 4-én aztán arra ébredtünk, hogy dübörögnek az orosz tankok, mindegyiket egy magyar pufajkás irányította. A rádióban Nagy Imre kért segítséget a világtól, hiába. Kaposváron két a cukorgyárba igyekvő munkást lőttek le, és kivégezték a nemzetőröket. Ebben a sortűzben hárman haltak meg. Másnap pedig egy kenyérért sorban álló ember lelte halálát. Megkezdődtek a vizsgálatok. Somogyban 339 embert ítéltek el, hármat kivégeztek. Országszerte 367 embert ítéltek halálra, összesen 21 608 ítélet született. 18 ezer ember került internáló táborokba, közel 180 ezren Ausztrián, 20 ezren pedig Jugoszlávián át indultak el nyugatra.
- Az 1956-os kaposvári események tanúi közül már csak nyolcan élünk, de minket ritkán hívnak, mert mi nem mindig úgy emlékezünk, ahogy azok, akik átálltak. A kommunista diktatúra 40 évéből, 11 600 napból 11-re emlékezünk ilyenkor vissza, és büszkék vagyunk – hangoztatta Szigetvári György. - Ugyanis ez a 11 nap megrengette a világot.