2014. 08. 01., péntek, 05:39
Folytatódik sorozatunk, ami a Föld legcsodásabb, leghihetetlenebb, vagy éppen legérdekesebb helyeit veszi górcső alá. Most a világ másik végére, Dél-Amerikába visz utunk.
Argentína és Brazília határán található a Föld egyik legcsodálatosabb és leggrandiózusabb természeti képződménye, az Iguazú-vízesés. A portugálul Cataratas do Iguaçu, spanyolul Cataratas del Iguazú névvel illetett vízesés az Iguazú Nemzeti Park területén, az Iguazú folyón, 2,7 kilométer szélességben húzódik. Ezen a szakaszon 270 különálló zuhogó és kisebb vízesés alkotja a vízesést, aminek magassága átlagosan 60 méter, míg a legmagasabb 82 méter. Utóbbi az Union zuhatag, ahol a víz az U-alakú Ördögtorok-szakadékba zuhan. A 150 méter széles és 700 méter hosszú szakadékot a folyó egy geológiai törésvonal mentén vájta ki az évmilliók során. A vízesést az őslakos indiánok legendája szerint Mboi isten hozta létre, amikor beleszeretett egy törzsfőnök lányába, aki azonban nem viszonozta az érzéseit. A lány igazi szerelmével menekülni kényszerült az isten haragja elől, aki sziklákat emelt ki a földből, hogy a szerelmespár a végzetébe zuhanjon a folyó vízesésein.
A nagyobb részt Argentína területén lévő zuhatag ereje félelmetes, másodpercenként 1746 köbméter, ami 6 olimpiai úszómedence megtöltésére lenne elegendő. Ez a hatalmas mennyiségű víz természetesen hatalmas robajjal zúdul a mélybe, hangját 24 km-es távolságból is hallani lehet. A rettenthetetlen víztömeg erejét egészen közelről és madártávlatból is megnézhetik a turisták. A vízesés fölé épített 800 méter hosszú deszkasétányról letekinthetnek a mélységbe, helikopteres sétarepülésen pedig belátható az egész vízesés. A bátrabbak alulról is megnézhetik ezt a csodát, ha hajóra szállva közelítik meg a zuhatagot. Az biztos, hogy ember nem marad szárazon az Iguazú közelében, ahol folyamatosan enyhe zápor hull a látogatókra. Így aztán nehéz elképzelni, hogy volt idő, amikor egy csepp víz sem volt a folyóban, pedig így igaz, 1934-ben és 1978-ban is előfordult, hogy május-júniusban egy csepp víz sem esett a vízesésben.
Legutóbb 28 napig tartott a vízesés nélküliség.A vízesés önmagában is lenyűgöző látvány, melynek szépségét kiemeli az azt körülölelő szubtropikus őserdő. Növényvilága több mint 2000 fajból áll, köztük van a tarajos korallfa, amelynek virága Argentína nemzeti virága. A park növényvilágának sajátossága a lapacsofa, az aszai-bogyót termő pálma a 40 m magas peroba fa. A környék állatvilága is igen változatos, a jaguártól a közönséges tapíron, az oceloton és sörényes hangyászon át a pápaszemes kajmánig. A levegőt és a lombkoronát a sarlósfecskék, tukánok, kolibrik és pillangók uralják. Az Iguazú Nemzeti Parkot 1984-ben vették fel az UNESCO Világörökségi Listájára.
