2014. 06. 27., péntek, 05:34
A csodák sorát folytatva ettől a héttől a Föld legcsodásabb, leghihetetlenebb, vagy éppen legérdekesebb helyeit vesszük sorra. A górcső alá kerülő természeti csodákat szavazás útján választották ki. Az Amazonas-medencével kezdünk.
Amazonas-medencének azt az óriási trópusi esőerdővel borított mélyföldet nevezik, amely Dél-Amerika északi részén helyezkedik el. Fél európányi területével a Föld legnagyobb alföldje, melyen a Föld legnagyobb – 6296 km hosszú -, és legbővizűbb folyója, egyben a térség névadója, az Amazonas kanyarog. Úgy tartják, hogy a felszíni édesvizek 20 százaléka az Amazonas-medencében található. A folyó évszaktól függően 100-200 ezer köbméter vizet szállít másodpercenként az Atlanti-óceánba. Vízhozamát csaknem 15 ezer mellékfolyója erősíti.
Amazónia klímája a tropikustól a szubtrópusiig terjed, ennek az a következménye, hogy itt szinte minden nap bőséges csapadék esik. A növényvilág gazdagságát is a sokfelől érkező anyagok táplálják, így a Szahara sivatagból ásványi anyagban gazdag homok is, ami a szelek szárnyán érkezik. Az évi középhőmérséklet 25-27 °C, de az erdőségekben többnyire forró és párás a levegő, a nappali átlaghőmérséklet 33 °C, az éjszakai 23 °C körül van. A párás, meleg idő, a csapadék természetesen kedvez a növényeknek, itt található a világ legnagyobb őserdeje. A növényvilág páratlanul gazdag és hihetetlenül szép, becslések szerint négyzetkilométerenként 75 ezer különböző fafajta, és 150 ezer magasabb növény él itt. A 60 méternél is magasabbra növő fák eltakarják a napfényt, ezért az erdő száraz részein a talajt sokszor csupán rothadó növények borítják. Jellegzetes növényei a kaucsukfa, a fügefajok, a paradió, a pálmafélék, az orchideafajok, a kaktuszfélék.
Amazónia mindemellett állatvilágának változatosságáról is híres. Az esőerdőben levő fajok számát csak megbecsülni lehet, mivel az erdő nagy része máig ismeretlen a felfedezők előtt. Egyes források 5-10 millióra becsülik az itt fellelhető fajok számát. Eddig 750 ezer rovarfajt, 40 ezer gerincest, 360 ezer mikróéletformát és 378 hüllőt jegyeztek fel. Az őserdő további 2500 halfajnak és 1600 madárfajnak is otthont ad . A vízpart elengedhetetlen vendégei a jégmadarak, és íbiszek, a fák sűrű ágai között papagájokat és tukánokat láthatunk. Az Amazonas vízrendszerében élő leghírhedtebb hal kétségkívül a vörös piránha, amely nagy rajokban vadászik és pengeéles fogaival pillanatok alatt képesek csontig lerágni a húst egy nagyobb testű emlősről is. Az erdő belsejében a fák felső ágain majmok, lajhárok, kolibrik, hatalmas pillangók és denevérek rejtőznek, míg a szárazföldön élő állatok közül meg kell említeni a jaguárt, tapírt, vízidisznót és tatut.
Az átlagos utazó által alig megközelíthető területen mégis megvetette lábát az ember. Az Amazonas-medence területén megközelítőleg 22 millióan élnek, őslakos indiánok és betelepült telepesek egyaránt. Az amazóniai indiánok népessége napjainkra 100 ezer körülire csökkent, de még így is 150 különböző nyelvet beszélő törzsük van, s ezek nagy része Brazíliában a Nemzeti Indián Alapítvány védelme alatt áll. Bármennyire is varázslatos, meghökkentően vad és ugyanakkor csodálatos ez a táj, az ember sajnos itt is letette kézjegyét: a dzsungelről készített műholdas felvételek szerint Amazónia területének 47 százalékán már kiirtották az erdőt. Az ipari tevékenység, a fakitermelés és a mezőgazdasági célú erdőirtás, égetés az őserdők eltűnésének legjelentősebb oka. Ezek okán nem csak az élővilág került veszélybe, hanem a lecsupaszított területeken a talajerózió is felgyorsult és így egyre nagyobb károkat okoznak az időjárási jelenségek is.