2014. 06. 06., péntek, 06:08
Aki egyszer látta, soha nem feledi. Egyszerre misztikus és lenyűgöző, rózsaszínű csodavilág a sivatag sziklái között, az időszámítás előtti időkből. Ez Petra, az egykoron virágzó, de ma már csak romváros Jordániában, a világ hatodik új csodája.
Petra az arab nabateus néptörzs virágzó fővárosa volt a Holt-tenger és az Akabai-öböl között, Ammántól 190 kilométerre délre. A nehezen megközelíthető sziklafalaktól bezárt völgyben két ősi karavánút keresztezte egymást, ahol egy mesterséges oázis épült. A sziklák között fakadó patak vizét a legendák szerint Mózes fakasztotta, amikor Egyiptomból kivonulva népével megpihent itt.A város nevét a Bibliában Szela-ként említik, ami héberül sziklát jelent, és ezt fordították görögre, azaz Petrára.
A térség a régészek szerint már a kőkorszak óta lakott volt, számos népcsoport megfordult rajta. A Kr. e. 6-5. század között egy belső Arábiából indult sémi nép, a nabateusok hódították meg a területet és ellenőrzésük alá vonták a Selyemút Damaszkusztól az Akabai-öbölig húzódó szakaszán folyó kereskedelmet, őrizték a karavánokat és az árukat. A város Kr. e. 200 – Kr. u. 100 között élte virágkorát.
Ma a látogatók Petrában több látnivalót is találnak. A Vádi Músza („Mózes völgye”) varázslatos természeti környezete és az emberi kéz alkotásai harmonikusan olvadnak össze. A völgy homokkőből épül fel, a sziklában található ásványi anyagok a kőzet felületén kioldódnak és különböző színűre festik. A domináns rózsaszín, vöröses színt a vas, a sárgát a kén, a zöldet a réz, a fehéret az agyag, a szürkét és feketét a magnézium váltja ki. Ott, ahol sziklás völgy kiszélesedik, 34 monumentális és 600 egyszerűbb sírt, továbbá sziklába vájt lakóházakat és oszlopos szabadtéri szentélyeket, áldozati helyeket alakítottak ki. A városban mintegy 800 történelmi emlékmű van. Az utazók először „Dzsin sziklák” elnevezésű három óriás-sziklatömböt pillanthatják meg, majd az Obeliszk Sírt, ami egyiptomi hatást mutat.
A Szik egy 1,2 km hosszú, néhol 80-100 méter magas szurdok, de szélessége csak 2-3 méter. Ennek a végén áll a leghíresebb petrai építmény, a 40 méter magas, 25 méter széles hellenisztikus stílusú Haznet al-Faraún, azaz a „Fáraó kincstára”. A sziklafalba vájt kétszintes homlokzatot Alexandriából eredő építészeti elemek, faragványok díszítik. A falakon görög mitológiai jeleneteket ábrázoló féldomborművek láthatók. A városközpont felé vezető úton található a „Homlokzatok Utcája”. Ezen a helyen több mint 40 nabateus sír található egymás mellett és felett. A Színházat a hegyoldalból vájták ki 2000 évvel ezelőtt. A 45 soros nézőtéren eredetileg 3000 ember fért el. Petra gazdagságát leghatásosabban a 2.–3. századból származó hat Királysír jelképezi. A város egykori központjának legimpozánsabb épülete a Főtemplom volt, míg északnyugatra, egy domb tetején emelkedik az úgynevezett „Kolostor”, amelynek homlokzata 47 méter széles és 40 méter magas. Fő nevezetességei a homokkő falak színes csíkjai.
A város romjai, sírtemplomai és a varázslatos természeti környezet egyedülálló komplexumot alkotnak, ami 1985 óta az UNESCO kulturális világörökségi helyszíneinek egyike.